Fiumei kikötőben áll egy hadihajó

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fiumei kikötőben áll egy hadihajó
Műfajmagyar népdal
Stílusúj
Hangfajhexachord
A kotta hangnemeD mixolíd
SorokA A B A
Hangterjedelem1–8 1–8 2–9 1–8
Kadencia1 (1) 2
Szótagszám14 14 12 14
A gyűjtés adatai
GyűjtőBartók Béla
A gyűjtés helyeBékésgyula
A gyűjtés ideje1906
(Vár)megyeBékés vármegye
Kiemelt források
Bartók-rend8732
Dobszay453

A Fiumei kikötőben áll egy hadihajó kezdetű katonadalt Bartók Béla gyűjtötte a Békés vármegyei Békésgyulán 1906-ban Bégyulai kikötőbe megállt a gőzhajó kezdetű szöveggel. Ugyanebben az évben Baracson gyűjtött egy másik változatot eltérő harmadik sorral, és kissé más szöveggel.[1]

A népdal új stílusú, alkalmazkodó ritmussal.

Feldolgozások:

Szerző Mire Mű Előadás
Vásárhelyi Zoltán két egynemű szólam Erdő-mező, 11. kotta
Bartók Béla zongora Gyermekeknek, I. kötet, 18. darab
Andante non molto (Katonadal - Nagyváradi kikötőbe)		 [2]
Ludvig József ének, zongora, gitárakkordok A csitári hegyek alatt, 22. oldal

Kotta és dallam[szerkesztés]

{ << \relative c' { \key a \minor \time 4/4 \tempo 4 = 90 \set Staff.midiInstrument = "electric piano 2" \transposition c' % Fiumei kikötőben áll egy hadihajó. d8 d4. d'8 d4. d8 c4. b4 a g b a8 g4. d2 d4 r \bar "||" \break % Közepében, négy sarkában nemzetiszín zászló. d8 d4. d'4 d d c b a g4. b8 a g4. d2 d4 r \bar "||" \break % Fújja a szél, fújja, hazafelé fújja, d'4. d8 e c4. b2 a e'8 e4. d8 b4. g2 e4 r \bar "||" \break % negyvenhatos öreg bakák mennek szabadságra. d d d'8 d4. d8 c4. b8 a4. g4 b a8 g4. d2 d4 r \bar "|." } \addlyrics { Fi -- u -- me -- i ki -- kö -- tő -- ben áll egy ha -- di -- ha -- jó. Kö -- ze -- pé -- ben, négy sar -- ká -- ban nem -- ze -- ti -- szín zász -- ló. Fúj -- ja a szél, fúj -- ja, ha -- za -- fe -- lé fúj -- ja, negy -- ven -- ha -- tos ö -- reg ba -- kák men -- nek sza -- bad -- ság -- ra. } >> }

Fiumei kikötőben áll egy hadihajó.
Közepében, négy sarkában nemzetiszín zászló.
Fújja a szél, fújja, hazafelé fújja,
negyvenhatos öreg bakák mennek szabadságra.

A nagy bécsi kaszárnyára rászállott egy gólya,
vizet hozott a szájában regruták számára.
Mosdjatok, regruták, mert porosak vagytok,
azt csak a jó Isten tudja, mikor szabadultok.

Mikor megyek abfürolni, fegyver lesz az első,
hull a könnye a bundásnak, mint a záporeső,
ne sírj, bundás, ne sírj, kitelik az idő,
nékem is volt, de már elmúlt a három esztendő!

Fiume Magyarország tengeri kikötője volt az Adriai tengeren; ma Horvátországhoz tartozik. Negyvenhatos: a 46. ezredhez tartozó katona. Regruta: újonc katona. Abfürolni: leszerelni, leadni a kincstári holmit. Bundás: Újonc katona, akinek báránybőrből készült hátizsákjáról még nem kopott le a bárány szőre.

Szövegváltozatok[szerkesztés]

A Bartók Béla által gyűjtött szövegváltozat:

Bégyulai kikötőbe megállt a gőzhajó,
tetejibe ki van tűzve a nemzeti zászló.
Fújja a szél, fújja, hazafelé fújja,
négyszázbeli öreg bakák jönnek szabadságra.

Más változat:

Gyolcs az ingem, gyolcs a gatyám, lobogós az ujja,
nem lobog az, nem lobog az, ha a szél nem fújja.
Ha a szél nem fújja, magam lobogtatom,
még az éjjel a babámat véle betakarom.

Egy ballagáskor énekelt változat:

Isten veled, piaristák ősi iskolája!
Búcsúzik az öreg diák, indul új útjára.
Elmegyünk, elmegyünk, hosszú útra megyünk,
de itt marad falaid közt hálás szívünk, lelkünk.

Diáktársak, jó barátok, áldjon meg az Isten!
Tovább éltek és virultok minden hálás szívben.
Iskolánk falai, osztályunk padjai,
sokszor visszatérnek ide életünk útjai.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kodály Zoltán: A magyar népzene. Tizenhetedik kiadás. Budapest: Editio Musica. ISBN 978 963 330 752 6 441. kotta  
  2. ↑ Bartók Béla: Gyermekeknek: Nagyváradi kikötőbe, I. kötet No. 18. Kadosa Pál YouTube (1955. június 18.) (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.) (audió)

Források[szerkesztés]

Népdalgyűjtemények:

  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 226. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 5. o. 303. kotta  
  • Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 16. kotta  
  • 101 magyar népdal. Közreműködött Karácsony Sándor és Mathia Károly, szerkesztette Bárdos Lajos, előszó: Kodály Zoltán. VII. kiadás. Budapest: Magyar Cserkészszövetség. 1945. 15. kotta  
  • A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor. Budapest: Tankönyvkiadó. 45. o.  
  • Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 38. kotta  

Feldolgozások:

  • Vásárhelyi Zoltán: Erdő-mező: Népdalok, úttörő- és forradalmi dalok kétszólamú feldolgozásban. (hely nélkül): Zeneműkiadó Vállalat. 1963. 11. kotta  
  • Ludvig József: A csitári hegyek alatt: Magyar dalok zongorára, gitárakkordokkal. Budapest: Zeneműkiadó Koncert 1234 Kft. 22. o. ISMN 979-0-900529-4-5  

Zenetudomány:

  • Lampert Vera: Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke. Magyar, szlovák, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok. Második, javított és bővített kiadás. Budapest: Hagyományok Háza, Helikon Kiadó, Néprajzi múzeum és Zenetudományi Intézet közös kiadása. 2005. 69. o. ISBN 963 7363 09 2 46. kotta  
  • Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. szeptember 10.)

Szöveg:

Egyéb:

Felvételek[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fiumei_kikötőben_áll_egy_hadihajó&oldid=26229516”