Magyar népdal

A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik.

Népdalaink a népi kultúra virágai. Zengő ajkakon élő remekművek, melyek a tudatlanok kincsének és a tanultak élő csodájának tekinthetők. A népdalok világa évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrődött művészet, amely kis arányaiban olyan tökéletes, akárcsak egy nagyszabású mestermű. Szabályok és rend nélkül virulnak, virágos rétté nyílnak, mérhetetlen harmóniájú teljességgé.

Stílusuk szerint a magyar népdalok két csoportra oszthatók: régi és új stílusú népdalokra. A régi stílusú népdalok nagy része több száz éves, gyökereik a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza. Az új stílusú népdalok keletkezése a 18 - 19. századra tehető.

Legértékesebb zenei kincseink a régi dallamok. Régi stílusú népdalok például a "Felszállott a páva", "Megrakják a tüzet" című magyar népdalok.

A Felszállott a páva című népdal a legrégebbiek közül való pávatípusú dalunk. E nagyon régi népdalok közé sorolhatók a siratóénekek, regös dallamok és gyermekjátékdalok is. Az ősi magyar siratók 2-3000 éves archaikus formák, amelyek a magyarság ázsiai őshazájából származnak. A legismertebb a "Kiszáradt a tóbul" és a "Katona vagyok én" kezdetű dallam.

Új stílusú népdalok például az "A csitári hegyek alatt", "Csillagok, csillagok" címűek. A régi- és új stílusú magyar népdalok egymásnak szerves folytatásai.

A magyar népdal stílusjegyei

• Egyszólamúság (unisono)
• Pszalmodizáló ("zsoltározó" vagy "beszédszerű")
• Jellegzetes ritmusképletek
• Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és a parlando (elbeszélve)
• Szűk hangterjedelmű dallamvilág
• Pentatónia

A régi stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei

• Dallamvonal: ereszkedő, a dallam első sora helyezkedik el a legmagasabban, majd fokozatos átmenettel az utolsó a legmélyebben
• Szerkezet: kvintváltó, a dal első fele egy kvinttel (öt hanggal) mélyebben megismétlődik
• Hangkészlet: többségében lá-pentaton, öt hangból álló (ľ-sz-m-r-d-l,) hangsor, amelyben nincs félhang távolság
• Sorai: általában négysorosak, legtöbbször kis szótagszámmal
• Előadásmód: gyakran parlando (elbeszélve), rubato (szabadon) vagy tempo giusto (feszesen)

Az új stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei

• Szerkezet: Visszatérő (azonos első és utolsó sor)
• Sorai:
  • általában négy sorosak – visszatérő szerkezetűek
  • több szótagszámúak, mint a régi stílusú népdalok
  • a középső sorok az elsőhöz viszonyítva gyakran kvinttel (öt hanggal) magasabban vannak
• Dallamvonal: általában kupolás, vagyis a két középső sor magasabb hangokból áll
• Hangkészlet: hétfokú (dúr vagy moll jellegű), elvétve lehet pentaton is
• Előadásmód: legtöbbször tempo giusto
• Ritmus: alkalmazkodó

Források

• http://www.magyarnota.com/blog/A_magyar_nepdal.html
• http://www.puszta.com/hun/hungary/cikk/magyar_nepdal
• http://www.adatbank.ro/html/alcim_pdf1672.pdf
• http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/06/5.html
• http://forum.stirpes.net/magyar/16499-magyar-nepzene-es-annak-eredete.html
• http://www.papiruszportal.hu/site/?f=7&p=24&n=1058

Külső hivatkozások

• Daloskönyv. - Kották és népdalszövegek
• Ingyenesen letölthető magyar népdalok