Fibroin
A fibroin egy oldhatatlan fehérje, előállítják a pókok, a Bombyx mori (selyemhernyó) lárvái, más molynemzetségekbe (Antheraea, Cricula, Samia, Gonometa stb.) tartozó élőlények, és ezenkívül sok más rovar is. A selyem két fő alkotóeleme a szericin és a fibroin nevű fehérje, itt a fibroin a központi anyag, amit a ragadós állagú szericin vesz körül.[1]
A fibroin fehérjék ellentétes irányú béta lapok rétegeiből állnak, elsődleges szerkezetében a (Gly-Ser-Gly-Ala-Gly-Ala) aminosav ismétlődik. A magas glicin- (és némi alanin-) tartalom lehetővé teszi, hogy a lapokat kis helyre is össze lehessen tömöríteni, ez okozza a selyem merev szerkezetét és szakítószilárdságát. A merevség és a nyújthatóság együttes megléte miatt számtalan területen felhasználják, beleértve a gyógyszergyártást és a textilipart.
A fibroinnak háromféle szerkezete ismert, ezeket selyem-I, -II és -III néven illetik. A selyem-I a fibroin természetes formája, amit a Bombyx mori selyemmirigyei bocsátanak ki. A selyem-II a fonott selyemben lévő fibroin molekuláinak elrendezésére utal, ami nagyon erős anyag, és a kereskedelemben is változatosan alkalmazzák. A selyem-III egy újonnan felfedezett szerkezete a fibroinnak.[2] Selyem-III főként a fibroin oldatainak felületén képződik (azaz a levegő-víz, vagy a víz-olaj felületen, stb.).
Bomlása[szerkesztés]
Az Amikolatopszisz és a Szaccharotrix baktériumok rengeteg faja képes monomerekre bontani a politejsavat és a selyemben lévő fibroint is.[3]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fibroin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ T. Dyakonov et al., „Design and Characterization of a Silk-Fibroin-Based Drug Delivery Platform Using Naproxen as a Model Drug”, Journal of Drug Delivery, vol. 2012 (2012), article ID 490514
- ↑ (1999) „Orientation of silk III at the air-water interface”. International Journal of Biological Macromolecules 24 (2-3), 237–242. o. DOI:10.1016/S0141-8130(99)00002-1.
- ↑ (2009. szeptember 1.) „Biodegradability of Plastics”. International Journal of Molecular Science 9, 3722–3742. o.