Ugrás a tartalomhoz

Ferencz Csaba (űrkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen JSoos (vitalap | szerkesztései) 2020. október 1., 14:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (linkek, typo)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. október 1.) ezen a változaton alapul.
Ferencz Csaba
Életrajzi adatok
Született1941 (83 éves)
Ismeretes mintvillamosmérnök
GyermekekFerencz Orsolya

Ferencz Csaba (Csíksomlyó, 1941) magyar villamosmérnök, űrkutató. A műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem habilitált doktora, címzetes egyetemi tanár. Kutatási területe az elektromágneses hullámterjedés, a Föld és a bolygók magaslégköre, az űreszközök fedélzeti berendezései, a műholdas távérzékelés, globális változások és az űridőjárás.[1]

Élete

Erdélyben, Csíksomlyón született. Apja Ferencz Gyárfás újságíró, a Brassói Lapok szerkesztője, a Székely Nép főszerkesztője.[2] Családjával Csíkszeredán élt. A második világháború után, 1947-ben családjával Magyarországra menekültek. Gyermekkorát Mezőberényben töltötte. Békésen járt középiskolába. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán tanult és szerzett mérnöki oklevelet.

Az akkor harmadik évfolyamos mérnökhallgató Ferencz Csaba irányításával alakították meg 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen az első magyarországi űrkutatási csoportot, a Rakétatechnikai Tudományos Diákkört. A csoport műholdak rádiókövetésével, űreszközök elektronikai berendezéseinek és mechanikus részegységeinek fejlesztésével, telemetriai adatok feldolgozásával, valamint rakétakísérletekkel foglalkozott.[3] A csoport neve 1965-től BME Űrkutató Csoport lett. Első jelentős sikerük volt, amikor 1966-ban saját fejlesztésű és készítésű eszközökkel műholdak képeit vették.

1980-ban egy négytagú mérnökcsoport vezetőjeként részt vett az 1978-ban Magyarországra visszaszállított Szent Korona vizsgálatában.[4] Ennek tapasztalatait a 2002-ben kiadott Szent István király koronája című könyvében publikálta.

Társadalmi tevékenysége

A Szent István Lovagrend tagja.

Publikációi

Könyvek

  • Ferencz Csaba: Űrtan – Az űrkutatás és gyakorlat alkalmazásai, ELTE Eötvös Kiadó, 2009, ISBN 9789632840222
  • Ferencz Csaba: Elektromágneses hullámterjedés, Akadémiai Kiadó, 1996, ISBN 963-05-6930-2
  • Árkos Ilona, Dr. Veszely Gyula, Ferencz Csaba: Elektronfizikai példatár (egyetemi jegyzet), Tankönyvkiadó, 1973
  • Ferencz Csaba: Szent István király koronája, Heraldika, 2002, ISBN 9638585374

Jegyzetek

  1. ↑ Ferencz Csaba - ODT Személyi adatlap (magyar nyelven). doktori.hu. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  2. ↑ Ferencz Gyárfás (1981 • 2018). lexikon.kriterion.ro. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
  3. ↑ Magyarország a XX. században. IV. kötet. Tudomány 1. Műszaki és természettudományok, A magyar űrkutatás kezdetei (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  4. ↑ Politikai okkultizmus Magyarországon 5.: Alternatív Szent Korona-elméletek: István antennája (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2005. február 24. (Hozzáférés: 2020. július 22.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferencz_Csaba_(űrkutató)&oldid=23090411”