Felsőozor
Felsőozor (szlovákul: Horné Ozorovce) Bán városrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Trencséni kerület Báni járásában.
Fekvése
Bán központjától 3 km-re északra fekszik.
Története
1234-ben említik először, 1492-ben szerepel először külön faluként a szomszédos Alsóozortól. A középkorban a gróf Cseszneky család volt a falu ura, a későbbiekben pedig a Ozoróczy, Kohányi, Nezétey, Ozori Pobera, Svehla és Ottlik családok rendelkeztek itt birtokkal. A településen állt az 1709-ben eredetileg fából épült Ottlik-kastély.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Ozor. Két tót falu Trentsén Várm. földes Ura Otlik Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Bánhoz közel, mellynek filiáji, piatzozásaik közel vannak, de földgyeik néhol alább valók."[1]
Fényes Elek szerint "Felső-Ozor, tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vgyében: 112 kath., 221 evang., 185 zsidó lak. Evang. templom F. u. Nyitra-Zsámbokrét."[2]
1910-ben 365, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1976-óta Bánhoz tartozik.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma a 18. század első felében épült, szószéke 1725-ben készült.
- Ottlik-kastély.
Neves személyek
- Itt született 1732. május 28-án Fornet József evangélikus lelkész, egyházi író.
- Itt született 1656-ban Ottlyk György, Thököly Imre ezredese, majd II. Rákóczi Ferenc brigadérosa és főudvarmestere.
Irodalom
- Obert, Š. 1982: 750 rokov Horných Ozoroviec. Partizánske.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.