Felsőkemenec
Felsőkemenec (1899-ig Felső-Kamenecz, szlovákul Horný Kamenec) Kemenec településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétől 16 km-re, délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén ősidők óta laknak emberek. Ezt igazolják a lausitzi kultúra, majd a puhói kultúra népétől származó régészeti leletek. Később a kelta időszakban vasércet termeltek ki ezen a területen. A 9. században szlovákok telepedtek meg itt.
Első írásos említése 1355-ből „Superior Caste Ilyan" néven származik. 1419-ben „Kamenech" néven említik. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében szerepel, melyben Felsőkemenecet a Kosztolányi családnak adja. A 17. században a török többször rajtaütött a településen. 1773-ban szerepel először Felsőkemenec néven. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fafaragással, az asszonyok varrással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Kamenicza. Két elegyes faluk Bars Várm. földes Urai amannak több Urak, ennek pedig Kosztolányi Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Privigyéhez 1 mértföldnyire, Glak hegyéhez közel, a’ honnan le folyó patakjok, egy papíros, és 4 őrlő malmot hajt, határjaik középszerűek, vagyonnyaik külömbfélek."[1]
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Kamenecz (Felső-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében: 240 kath., 22 evang. lak. Kathol. paroch. templom. Határa mind a két helységnek meglehetős; erdejök, legelőjük sok. Patakja 4 liszt-, és 1 papirosmalmot forgat. F. u. Kosztolányi, Simonyi s m. t. Ut. p. Oszlán."[2]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkamenecz, a felső Nyitra-völgyben fekvő tót kisközség, 404 róm. kath. vallású lakossal. E községet Zsigmond király 1435-ben a Kosztolányiaknak adományozta, a kik mindvégig földesurai maradtak. A XV. század végén azonban a Majthényiaknak is van itt részbirtokuk, míg a XVIII. század végén és a mult század elején a Kosztolányiakkal együtt a Simonyi család is birtokosként szerepel. Azelőtt e községnek Felső-Kosztolány volt a neve. Egyházát már Pázmány is a régi egyházak közé sorozza, melynek gótikus részletei vannak. Sírboltjában a Rajcsányi és a Kosztolányi család tagjai pihennek. A templomot 1665-ben megújították. A XVIII. század végén hires vargái voltak. A mult század elején volt itt négy vízi malom és egy papirmalom. Ez időben határában barnaszénbányát nyitottak, mely azonban csak rövid ideig volt üzemben. Postája Bisztricsény, távirója és vasúti állomása Nemeskosztolány."[3]
1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.
1955-ben egyesült Alsókemeneccel.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. században, késő gótikus stílusban épült. Sírboltjában a Kosztolányi és Rajcsányi család tagjai nyugszanak. 2003-ban megújították.
Lásd még[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 7.)