Fejérváry Erzsi
| Fejérváry Erzsi | |
| Született | Fejérvári Erzsébet Teréz 1887. október 21. Budapest |
| Elhunyt | 1980 (92-93 évesen) Amerikai Egyesült Államok |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Körmendi-Frim Jenő (1922–1959) |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fejérváry Erzsi, született Fejérvári Erzsébet Teréz (Budapest, 1887. október 21.[1] – USA, 1980.) magyar festő-és iparművész, keramikus, egyetemi tanár. Körmendi-Frim Jenő szobrászművész felesége.
Élete
A fővárosban folytatott művészeti tanulmányokat, többek között Szablya-Frischauf Ferenc iskolájában, majd 1905 és 1909 között Nagybányán csatlakozott a neósokhoz. Párizsban Henri Matisse francia festőnél képezte magát. Miután hazatért, Iványi-Grünwald Bélát követve a Kecskeméti Művésztelep kötelekébe állt. 1913-ban Falus Elek korábbi kecskeméti villájában lakott. Arcképeket, aktos kompozíciókat, csendéleteket és tájképeket festett sok szín-és dekoratív érzékre való fölfogással. Kiállított a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének kiállításain, a Műcsarnokban (Táncosnő; Ádám és Éva) és Párizsban a Salon d'Automne-ban. Nagy sikere volt a Körmendi-Frim Jenővel együtt tervezett porcelánszobrocskáival (1913), nemkülönben bábszínház-figuráival. 1939-ben férjével több kiállítást rendeztek hollandiai városokban, úgy mint Hágában és Armheiben.[2] Még ugyanebben az évben Milwaukee-ban volt közös kiállításuk. A Magyarországon elfogadott zsidótörvények őket is hátrányosan érintették, így nem tértek haza. Az Egyesült Államokban telepedtek le, ahol később mindketten az Indiana állambeli katolikus Notre Dame Egyetem tanárai lettek.
Családja
Fejérvári (Oblat) Zsigmond (1844–1916)[3] székesfehérvári születésű tőzsdeügynök és Schnitzer Adél (1855–1932)[4] lánya.[5] Apai nagyszülei Oblat Ignác (1815–1890)[6] a Székesfehérvári Izraelita Hitközség elnöke és Fischer Johanna (kb. 1807–1907),[7] anyai nagyszülei Schnitzer Jakab (1825–1908)[8] szesz-és likőrgyáros és Groszmann Anna voltak.
1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Körmendi-Frim Jenő szobrászművésszel.[9]
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1958/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Magyar művészházaspár sikere Hollandiában (1939. július 19.) 8 Órai újság, 136. szám, 8. o. Online elérés
- ↑ Fejérvári Zsigmond halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1190/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Schnitzer Adél születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 499/1855. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 421/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Oblat Ignác gyászjelentése (1890). (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Oblat Ignácné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 887/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Schnitzer Jakab halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 444/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1449/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
Források
- Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 266. o. Online elérés
- Fejérváry Erzsi (Kieselbach.hu)
- Révai Nagy Lexikona (1924): Fejérváry Erzsi. In: XX. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 225. o. Online elérés
- A magyar feltámadás lexikona Szerk. Szentmiklóssy Géza. Budapest, 1930. 778. o. Online elérés
- Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona, Budapest, 1915. 475. o. Online elérés
További információk
- Vincze Miklós: A Puskás Ferenc Stadion árnyékában rejtőzik egy elfeledett magyar művészházaspár műterme (magyar nyelven). 24.hu, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. január 14.)