Fejér Jenő
| Fejér Jenő | |
 | |
| Született | Weisz Jenő 1871. január 18. Zombor |
| Elhunyt | 1927. november 12. (56 évesen) Budapest I. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fejér Jenő, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Jenő[1] (Zombor, 1871. január 18. – Budapest, 1927. november 12.)[2][3] zeneszerző, gabonakereskedő.
Élete[szerkesztés]
Weisz Zsigmond (1840–1911)[4] gabonakereskedő és Dirnbach Regina gyermekeként született. Már gyermekkorától érdeklődést mutatott a zene iránt, ezért kereskedelmi tanulmányai után elvégezte a konzervatóriumot. A legnagyobb sikert hozó operettjét, a Katalint a legtöbb magyar színházban bemutatták, majd Bécsben is színre került, ahol több mint százszor játszották a Karl Theaterban. A bemutatón a címszerepet Hegyi Aranka játszotta, partnere Küry Klára volt. 1905. december 5-én a Népszínházban mutatták be A kültelki hercegnő című darabját, amelyben Komlóssy Emma, Kovács Mihály és Petráss Sári játszották a főbb szerepeket.[5] Később visszavonult és a Weisz Zsigmond cég társtulajdonosaként dolgozott.
Felesége Karfunkel Sarolta volt, Karfunkel Salamon és Fürster Hermina lánya, akit 1899. május 28-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül polgári szertartáson.[6] Ugyanaznap a Dohány utcai zsinagógában is megesküdtek, ahol jelent volt többek között Rákosi Jenő, Gelléri Mór és Pichler Győző.[7] Fia Fejér István.
A felcsúti családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.[8]
Színművei[szerkesztés]
- A rózsaleány, operett. Írta: Beöthy László. Zenéjét szerezte: Weisz Jenő. Bemutató: 1893. szeptember 9., Budai Színkör[9]
- A pópa, népszínmű 4 felvonásban. Írta: Zöldi Márton. Zenéjét szerezték: Elbert Imre, Kéry Gyula, Weisz Jenő. Bemutató: 1894. szeptember 1., Városligeti Színkör[10]
- Betyárvilág, operett két felvonásban. Szövegét írta: Márkus József. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: 1899. április 7., Népszínház
- Katalin. Nagyoperett 3 felvonásban, egy változással. Szövegét írta: Béldi Izor. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: 1901. október 4., Népszínház
- A kültelki hercegnő, operett 3 felvonásban. Társszerző: Béldi Izor. Bemutató: 1905. december 5., Népszínház
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 99301/1898. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 884. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 175. oldal 37. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2402/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „Fejér Jenő meghalt”, Pesti Hírlap, 1927. november 13., 10. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „Weisz Zsigmond gyászjelentése”, Az Újság, 1911. november 24., 18. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „Kültelki hercegnő”, Pesti Hírlap, 1905. december 6., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 492/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „Házasság”, Budapesti Hírlap, 1899. május 29., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „Temetése”, Pesti Hírlap, 1927. november 15., 13. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „A rózsaleány”, Pesti Hírlap, 1899. szeptember 9., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ „A pópa”, Pesti Hírlap, 1894. szeptember 1., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
