FLOPS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Crimea (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 9., 09:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.148.195 (vita) szerkesztéséről Porrima szerkesztésére)
Számítógépek teljesítménye
prefix rövidítés FLOPS
kiloFLOPS kFLOPS 103
megaFLOPS MFLOPS 106
gigaFLOPS GFLOPS 109
teraFLOPS TFLOPS 1012
petaFLOPS PFLOPS 1015
exaFLOPS EFLOPS 1018
zettaFLOPS ZFLOPS 1021
yottaFLOPS YFLOPS 1024

A számítástechnikában használt FLOPS (vagy flops, esetleg flop/s) egy rövidítés, eredetiben: FLoating point Operations Per Second (’lebegőpontos műveletek másodpercenként’). A FLOPS-szal a számítógépek teljesítményét fejezik ki, különösen azokon a tudományos területeken, ahol gyakori a lebegőpontos műveletek használata. A FLOPS-hoz hasonló mértékegység a műveletek száma másodpercenként (IPS, instructions per second).

A szóvégi S miatt sokan úgy gondolják, hogy az az angol többes szám jele, ezért gyakran használatos FLOP néven is. A „flop” és többes számban, mint „flops” önállóan is használatos, mint a lebegőpontos műveletek száma. Ebben az értelemben a flop kifejezés a műveletek összegét és nem a sebességét jelenti.

A gyakorlatban a flops többszöröseit használják (lásd a jobb oldali táblázatot).

Csúcsteljesítmény

Egy számítógép teljesítményének meghatározása bonyolult feladat, sok egymástól független tulajdonságot kell figyelembe venni. Ezek például: a futtatott alkalmazás, az alkalmazott algoritmus, a probléma mérete, a megoldásnál használt programnyelv és annak implementációja, a fordítóprogram, a programozó készsége a program optimalizálására, az operációs rendszer, általában a hardver jellemzői stb.

A számítógép gyártói általában megadják a rendszer (elméletileg elérhető) csúcsteljesítményét. Ezt általában egy processzor ciklus alatt végrehajtható lebegőpontos összeadások és szorzások számából határozzák meg Például a Pentium III-as processzor egy ciklus alatt vagy egy lebegőpontos összeadást vagy egy lebegőpontos szorzást végez.

a Pentium III processzor esetén a csúcsebesség

A LINPACK benchmark

A TOP500 szuperszámítógép sebességének mérésére hivatalosan elfogadott LINPACK benchmark az 1970-es évek elején kidolgozott lineáris algebrai feladatok megoldásához szükséges LINPACK FORTRAN programkönyvtár részeként született meg. A szubrutin feladat a lineáris egyenletrendszerek megoldásához szükséges idő kiszámítása volt.

Az első LINPACK benchmark riport 1979-ben került publikálásra. Egy 100 elemű mátrix egyenlet megoldásával mérte 23 különböző számítógép sebességét. Ennek megfelelően 1979 óta ismerjük a számítógépek valódi sebességét. 1979-et megelőzően csak a gyártók által megadott sokszor összehasonlíthatatlan adatok alapján lehetett a számítógépek sebességét megbecsülni.

A TOP500 számítógép listáját évente kétszer teszik közzé a top500.org weblapon.[1] A legutolsó listát 2016 június 16-án Frankfurtban tették közzé.

Mérföldkövek

A műszaki és tudományos számítások területén használt számítógépek esetében van nagy jelentősége a lebegőpontos műveletek sebességének.

1953 az első lebegőpontos műveletek végzésére épített a műszaki és tudományos számítások gyorsítását támogató számítógép, a BESZM-1 átlagos műveleti gyorsasága 10 kiloFLOPS volt.

1996-ban az Intel ASCI Red számitógépe volt az első, amely elérte az egy teraFLOPS sebességhatárt.[2]

2016-ban a leggyorsabb számítógép a Kínai Nemzeti Szuperkomputer központ (Vuhszi) Sunway_SW26010 számítógépe volt. A gép számított csúcsteljesítménye 125.4 petaFLOPS volt. A LINPACK benchmark segítségével pedig 93 petaFLOPS teljesítményt mértek.[1]

Források

Jegyzetek

  1. a b TOP500 the List. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
  2. Sandia’s ASCI Red, world’s first teraflop supercomputer, is decommissioned. [2010. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 17.)