Fülesmedúza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fülesmedúza
Aurelia aurita 001.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Kehelyállatok (Scyphozoa)
Rend: Zászlósszájú medúzák (Semaeostomeae)
Család: Ulmaridae
Nem: Aurelia
Faj: A. aurita
Tudományos név
Aurelia aurita
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fülesmedúza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülesmedúza témájú kategóriát.

Moon jelly - adult (rev2).jpg

A fülesmedúza (Aurelia aurita) a kehelyállatok (Scyphozoa) osztályának a zászlósszájú medúzák (Semaeostomeae) rendjébe, ezen belül az Ulmaridae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világszerte elterjedt fülesmedúza a sekély part menti vizekben él a messzi északtól egészen a legdélibb pontig. Sziklás partokon különösen nagy számban fordul elő. Bár a fülesmedúzák tengeri állatok, a brakkvizekben és a tengerbe torkolló folyók édesvizeiben is előfordulnak. Minél édesebb a víz, annál laposabbá válik az állat.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett medúza átmérője akár 45 centiméter is lehet, a lárváé legfeljebb 0,5 centiméter. Az állat a négy bíborszínű, patkó alakú ivarszervét kivéve áttetsző. A medúza 96%-át víz teszi ki, testének „vázát” is víz alkotja. Az ernyő alakját a folyadékkal telt, táplálékot és ürüléket szállító csatornák biztosítják. A fülesmedúzák nagyon meleg és nagyon hideg, −0,4 és 31 °C-os vízben is képesek megélni.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polip helyhez kötött, és sziklákra tapad; a medúza rajokban úszkál a part menti vizekben. Tápláléka planktonok, köztük osztrigák, kacsakagylók lárvái és kisebb férgek.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megtermékenyítés a tengerben történik. Egyszerre több ezer petét is kibocsáthat az állat.

A fülesmedúza életciklusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Planula (szabadon úszó lárva): A pete megtermékenyítése után a fejlődés első szakaszában a csillószőrök segítségével az apró planula képes eltávolodni a medúza szájcsövétől.

2. Polipforma: Polipkarjai vannak, amelyek segítségével elkapja a zsákmányát. Sziklára vagy moszatra tapadva növekszik, amíg teste redős lesz.

3. Ephyra: A polip összeszűkülésével kialakul egy medúzaelőállapot. Az ephyra úgy néz ki, mint több, egymásra rakott tálacska; ezek mindegyikéből medúza lesz.

4. Medúzaforma: A jól ismert, kifejlett medúzának az ernyőjén keresztül látszik négy, patkó alakú ivarszerve. Szájnyílása az ernyő alatt található, húsos lebenyekben végződik. Az ernyő körül rövid, csalánozásra alkalmas tapogatók vannak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6