Füles fűz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Füles fűz
Salix aurita 004.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék (Salicaceae)
Nemzetség: Salix
Faj: S. aurita
Tudományos név
Salix aurita
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Füles fűz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füles fűz témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füles fűz témájú kategóriát.

A füles fűz (Salix aurita) a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó növényfaj. Magyarországon védett.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mészkerülő, Az Alföldön glaciális reliktum faj. Fűz-és tőzegmohalápokban, lápréteken, nedves talajú erdőkben, gyertyános-tölgyesekben, illetve fenyőelegyes tölgyesek szélein él.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis termetű, 1–3 m magas, erősen elágazó, kétlaki cserje. Kérge sima, szürke. Fiatal hajtásai zöldesek, korán (nyáron) megkopaszodnak, s ekkor kissé fényesek, barnák, szögletesek. A rügyek kopaszok. Levéllemeze visszás-tojásdad, 1–5 cm hosszú, 0,7-2,6 cm széles, ék vállú, általában félrehajló csúcsú. A levél felszíne ráncos, pelyhesedő, fénytelen, fonáka - később gyengén - kékesszürkén-ezüstösen molyhos. A levélszél hullámos, ép vagy néha fogas, lehajló. A levélnyél 2–5 mm-es. A pálhák nagyok, maradók, vese alakúak, csipkés-fogasak, fülesek. A porzós barkák virágzáskor (a levelek kihajtása előtt) 0,8-1,2 cm-esek, a termősek 1-2,5 cm hosszúak, ülők, oválisak. Március vége-május között virágzik. A terméscsoport 1–3 cm hosszú. A termés szürkén molyhos, kúpos tok. Csak a jóval gyakoribb hamvas fűzzel (S. cinerea) téveszthető össze, amellyel hibridet '1(S. x multinervis) is alkot. E faj nagyobb, vastagabb hajtásai vannak, amelyek a rüggyel együtt maradóan szürkén molyhosak. A levelei is nagyobbak, szintén szürkés pelyhesek, fonákukon molyhosak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó ISBN 963-9239-13-5, 1999.