Fáj Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fáj Attila
Született1922. március 30.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2013. december 14. (91 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • filozófus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1947)
SírhelyeFarkasréti temető (43-0-16)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fáj Attila témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Fáj Attila. Kortárs magyar írók. 1945-1997
Nem található szabad kép.(?)
Fáj Attila
Fáj Attila sírja a Farkasréti Temetőben

Fáj Attila (Budapest, 1922. március 30.Budapest, 2013. december 14.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (külső: 1998).

Életpályája[szerkesztés]

1947-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol filozófiát tanult. Ezután matematikát is tanult. Eleinte az ELTE tanársegéde volt. 1956-ban Olaszországba emigrált. 1957–1998 között a Genovai Egyetemen logikát, tudományelméletet és összehasonlító irodalomtudományt tanított. 1977-től az Árpád Akadémia tagja volt. 1998-ban nyugdíjba vonult. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.

Temetése a Farkasréti temetőben volt.

Művei[szerkesztés]

  • Probable Byzantine and Hungarian Models of Ulysses and Finnegans Wake (1968)
  • Considerazioni sulla letteratura comparata (1969)
  • The Stoic Features of the Book of Jonah (Nápoly, 1974)
  • A Jónás-téma a világirodalomban (tanulmány, Róma, 1977)
  • The Prehistory of the River Novel and its Reappearance in Contemporary Fiction (Stuttgart, 1980)
  • Albero allegorico per i Re (tanulmány, Firenze, 1983)
  • I Karamazov tra Poe e Vico. Genere poliziesco e concezione della storia nell'ultimo Dostoevskij (tanulmány, Nápoly, 1984)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. Írta és szerkesztette: Somogyi Ferenc. Közzéteszi Nádas János. Cleveland, Árpád Akadémia, 1982.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Külföldi magyar kutatók, oktatók, fejlesztők. Szerkesztette: Tarnóczy Mariann. Budapest, MTA Kutatásszervezési Intézet, 1996.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyar Találkozó krónikája/Az Árpád Akadémia évkönyve; szerkesztette: Béldy Béla; Árpád Könyvkiadó Vállalat, Cleveland, 1962-
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Béládi Miklós-Pomogáts Béla-Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Budapest, 1986)