Eulenberg Salamon
| Eulenberg Salamon | |
| Született | 1853. június 24. Albertirsa |
| Elhunyt | 1930. augusztus 17. (77 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | ügyvéd |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-23) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eulenberg Salamon (Irsa, 1853. június 24.[1] – Budapest, Terézváros, 1930. augusztus 17.)[2][3] ügyvéd, az Országos Izraelita Iroda elnöke.
Élete[szerkesztés]
Eulenberg S. Dávid és Löwy Hani (Janka) fia. Középiskolai tanulmányait Pesten, míg a jogot Pesten és Bécsben végezte. Mint tartalékos hadnagy végigküzdötte a boszniai okkupációt (1878), majd hazatérve a fővárosban ügyvédi irodát nyitott. A tiszaeszlári vérvád idején részt vett az Egyenlőség című zsidó felekezeti hetilap megalapításában, majd annak irányításában is. A lapban A Jézus-per címmel emlékezetes cikksorozatot írt, amelyben azt fejtegette, hogy hogyan ment végbe az ítélethozatal. Jogpolitikai és jogbölcseleti értekezéseket írt különböző szaklapokba és 1886-ban Bán Zsigmonddal közösen megírta a Magyar Vasúti Jog című munkát. Évtizedekig tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, s egyike volt azoknak, akik megalapították a Sas Kört. Az uralkodó 1918-ban magyar királyi udvari tanácsosi címmel tüntette ki. Felekezeti ügyekkel ifjúsága óta foglalkozott. A Pesti Izraelita Hitközség 1920-ban a kulturszociális osztályának elöljárójává, 1925-ben elnökhelyettesévé választotta. Később (1927) a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának alelnöke és a VI. községkerület alelnöke lett.[4] Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat igazgatósági és a Magyar zsidó lexikon elnöki tanácsának tagja volt.[5]
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-11-23).[6]
Családja[szerkesztés]
Felesége Fischer Golde/Aranka (1869–1947)[7] volt, Fischer Pál gazdász és Singer Cecília lánya, akit 1891. július 14-én Orosházán vett nőül.[8]
Gyermekei
- Eulenberg Erzsébet (1895–?). Első férje Wolf Emil (1886–1947) vegyészmérnök, második Löbl Jenő (1898–?) földbirtokos.
- Eulenberg (Endrényi) István (1897 – Montréal, 1973) mérnök. Férje Nagy Klára (1903 – Montréal, 1967).
Művei[szerkesztés]
- A magyar vasúti jog (Bán Zsigmonddal, Budapest, 1886)
- A fővárosról. Három cikk. Megjelent a »Magyarország«-ban (Budapest, 1902, különnyomat)
- Budapest ipara és kereskedelme. Az Országos Iparegyesület összes szakosztályainak 1904. január hó 21-én tartott ülésén felolvasta Eulenberg Salamon (Budapest, 1904)
- A demokratikus ideál (Budapest, 1918)
- Jogbiztonság és igazság. A budapesti ügyvédi körben tartott előadás (Budapest, 1918)
- Igazságosság és zsidó etika (Budapest, 1926)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése az irsai izraelita születési akv. 65/1853. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1436/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
- ↑ „Dr. Eulenberg Salamon meghalt”, Pesti Hírlap, 1930. augusztus 19., 9. oldal (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ Községkerület alelnökévé választották (1927. május) Mult és Jövő, 17. évfolyam
- ↑ Igazgatóság (1930) Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve
- ↑ „Gyászjelentései”, Múlt és Jövő, 1930. szeptember 1. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ Eulenberg Salamonné halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 521/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése az orosházi izraelita házassági akv. 13/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 248. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [1]
- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [2]
