Esterházy Mihály (főrend)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2020. július 27., 08:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (új kulcs a(z) Esterházy család kategóriához: „Mihály 1783” (a HotCattel).)
Esterházy Mihály
Született1783. február 9.
Nagyszeben
Elhunyt1874. december 4. (91 évesen)
Pozsony
SzüleiEsterházy Nepomuk János
Foglalkozásapolitikus
SablonWikidataSegítség

Galántai gróf Esterházy Mihály (Nagyszeben, 1783. február 9.Pozsony, 1874. december 4.) főrend.

Életpályája

Esterházy Mihály tanulmányairól nincs információ. 1819-ben a Lipót-rend kiskeresztes vitéze lett. 1820-ban Békés vármegye táblabírája lett. 1825-től a magyar parlamentben beszélt. 1830-ban országgyűlési követnek ajánlották. 1836. október 29-én lemondott posztjairól. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választották.

Széchenyi István körébe tartozott, és folyamatosan törekedett Magyarország fejlesztésére.

Családja

Szülei: Esterházy Nepomuk János (1754–1840) főispán és Bánffy Ágnes (1756–1831) volt. Három testvére volt: Ferenc (1778–1855), György (1781–1865) és Dénes (1789–1862). 1817. április 19-én házasságot kötött Schröfl-Mannsberg Antóniával (1795–1880). Hét gyermekük született: Ágnes (1818), Szerafin (1820–1878), István (1822–1899) országgyűlési képviselő, Antal (1825), Ferenc (1828–1861), Franciska (1831–1925) és Sarolta (1834–1890).[1][2]

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gróf Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leirása. Kézirat gyanánt kiadja herczeg Esterházy Miklós. Budapest, 1901.
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkek