Ugrás a tartalomhoz

Esterházy Mihály (főrend)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2020. július 27., 07:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (új kulcs a(z) Esterházy család kategóriához: „Mihály 1783” (a HotCattel).)
Esterházy Mihály
Született1783. február 9.
Nagyszeben
Elhunyt1874. december 4. (91 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchröfl-Mannsberg Antónia (1817. április 19. – )
GyermekeiEsterházy István
SzüleiEsterházy Nepomuk János
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Osztrák Császárság nagykövete (1810-es évek – , Firenze)
  • a magyar főrendiház tagja (1825–1827)
  • a magyar főrendiház tagja (1847–1848)
  • a magyar főrendiház tagja (1848–1849)
  • a magyar főrendiház tagja (1861–1861)
  • a magyar főrendiház tagja (1865 – 1874. december 4.)
SablonWikidataSegítség

Galántai gróf Esterházy Mihály (Nagyszeben, 1783. február 9.Pozsony, 1874. december 4.) főrend.

Életpályája

Esterházy Mihály tanulmányairól nincs információ. 1819-ben a Lipót-rend kiskeresztes vitéze lett. 1820-ban Békés vármegye táblabírája lett. 1825-től a magyar parlamentben beszélt. 1830-ban országgyűlési követnek ajánlották. 1836. október 29-én lemondott posztjairól. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választották.

Széchenyi István körébe tartozott, és folyamatosan törekedett Magyarország fejlesztésére.

Családja

Szülei: Esterházy Nepomuk János (1754–1840) főispán és Bánffy Ágnes (1756–1831) volt. Három testvére volt: Ferenc (1778–1855), György (1781–1865) és Dénes (1789–1862). 1817. április 19-én házasságot kötött Schröfl-Mannsberg Antóniával (1795–1880). Hét gyermekük született: Ágnes (1818), Szerafin (1820–1878), István (1822–1899) országgyűlési képviselő, Antal (1825), Ferenc (1828–1861), Franciska (1831–1925) és Sarolta (1834–1890).[1][2]

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gróf Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leirása. Kézirat gyanánt kiadja herczeg Esterházy Miklós. Budapest, 1901.
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkek