Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium
| Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium | |
 | |
| Alapítva | 1903 |
| Névadó | Erkel Ferenc |
| Hely | Magyarország, Gyula |
| Korábbi nevei | Erkel Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskola Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Intézet |
| Típus | gimnázium |
| OM-azonosító | 028380 |
| Elérhetőség | |
| Postacím | 5700 Gyula, Bodoky utca 10. |
| Elhelyezkedése | |
 Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 38′ 40″, k. h. 21° 16′ 14″46.644411°N 21.270541°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 40″, k. h. 21° 16′ 14″46.644411°N 21.270541°E | |
 | |
| [www.erkel.hu Az Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium weboldala] | |
Az Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium gyulai gimnázium, ami 2003-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az iskola az 1950-es tanévben kapta az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskola nevet, majd a rendszerváltás követően a mellette működő katolikus gimnáziumtól független intézményként kezdhette meg működését Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Intézet néven, azonban mára az informatikai szakképzés megszűnt. Az épületet 2006-ban akadálymentesítették, mozgássérült tanulók is igénybe vehetik. Az épületben 4 szint található, jól felszerelt tantermekkel, könyvtárral, sportpályával, tornateremmel és konditeremmel. 2013-ban tanteremfejlesztést hajtottak végre az Öveges-program támogatásával, így mára az iskola egy korszerű kémialaborral rendelkezik.[1]
Története
[szerkesztés]
1948/49-es tanév során került sor az iskolák államosítására, ennek keretében a gyulai római katolikus Karácsonyi János Gimnázium, állami Karácsonyi János Gimnáziummá, majd az 1950/51-es tanév során Erkel Ferenc Gimnáziummá alakult. Az iskola 4 osztályos lett, ezután lehetővé vált a lány hallgatók beiratkozása- és az évek során megbirkózott a megnövekedett tanulószám, a kollégiumi elhelyezések nehézségeivel. A gyulai gimnáziumban 1946-ban megnyílt a dolgozók gimnáziumának V. osztálya, az első érettségi 1949. január 15-én volt, 22 felnőtt dolgozó érettségizett. Az iskola eredményeit az 1956/57-től kezdve évenként megjelenő évkönyvek mutatják. A Erkel Gimnázium 1960/70-es iskolareformjai során sok változáson ment keresztül, folyamatosan növekedő tanulólétszám mellett megváltozott az oktatás struktúrája, bevezették a fakultatív szakokat és egészségügyi szakképző osztályokat. Az iskola egy szakasza 1987-ben lezárult, amikor Janecskó János igazgató, 60. életévét elérvén nyugállományba vonult, utóda dr. Kereskényi Miklós lett.
1992-ben nagy változások kezdődtek az iskola életében, dr. Pocsay Gábor polgármester, Gedeon József a városi kulturális osztály vezetője és Réthy István római katolikus apátplébános tárgyalásokat kezdeményeztek az egyházi gimnázium létrehozásáról. Az egyház történelmi, jogi és morális alapon visszaigényelte az 1948-ban államosított iskolát, amit a város képviselőtestülete elfogadott és határozott a katolikus gimnázium indításáról. Az iskola két osztállyal, az Erkel három párhuzamos osztálya mellett 1992-ben kezdte el első tanévét. A katolikus gimnázium igazgatója Petróczki Zoltán lett. Ugyanebben az évben megépült az egészségügyi szakközépiskola, igazgatója Márki-Zay Lajos lett. Az Erkel Gimnázium a volt egészségügyi szakképzőiskola épületébe költözött, az épületet átépítették, területét és felszerelését jelentős mértékben megnövelték.
Az iskola hagyományosan nagy figyelmet fordít az idegen nyelvi oktatásra, a nemzetközi kapcsolatok ápolására, hagyományőrzésre, fakultatív, sport és szabadidős programok biztosítására.
Hagyományok
[szerkesztés]Cserediák-kapcsolat:
Márton Áron Líceum, Csíkszereda
Gymnasium in der Glemsaue, Ditzingen
Giordano Bruno Gimnázium, Budrio
Tanulmányi versenyek:
- Hajnal Imre Matematikaverseny
- Implom József Helyesírási Verseny
- Szőkefalvi-Nagy Gyula Matematika Emlékverseny
Tradíciók:
- Szecskatábor és −bál, az elsőéves diákok beavatása
- Diáknap
- „Egészségesen éld az életed” avagy salátanap
- Diákigazgató−választás
- Matematikaszakmai nap
- Költészetnapi vetélkedő
- X−mas party
- Erkel−bál
- Szalagtűzés és szalagavatóbál
- Néptánc
- Tanárműsor
- Erkel Diákünnepek
EDÜ
[szerkesztés]„EDÜ volt, EDÜ van, EDÜ lesz”
Az Erkel Diákünnepeket először 1963-ban Szerdahelyi István igazgatóhelyettes és Czeglédi Imre tanár szervezték meg. 2003-ig a rendezvényre kétévente került sor. 2006-ban egyéves csúszással a város 22-ik alkalommal adhatott helyet a tiszántúli ifjúság fesztiváljának.[2]
Igazgatók
[szerkesztés]| 1950 − 1951 | Harsányi Lajos |
| 1951/52 − 1955/56 | Böőr Ferenc |
| 1956 − 1957 | Sziráki László |
| 1957/58 − 1974/75 | Jeges Sándor |
| 1975 − 1975/76 | Simon György mb. |
| 1976/77 − 1986/87 | Janecskó János |
| 1987/88 − 2007/08 | Dr. Kereskényi Miklós |
| 2008/09 − 2017/18 | Szűcs Levente |
| 2018/19 − 2018/19 | Tóth István[3] |
| 2018/19 - 2019 | Kovács Ilona |
| 2019/20 - | Zámori Ida |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.gyulaihirlap.hu, Gyulai Hírlap Online. „320 millió forintból intézményfejlesztést hajthat végre a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium” (Hozzáférés: 2013. október 1.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ http://www.erkeldiakunnepek.hu
- ↑ www.gyulaihirlap.hu, Gyulai Hírlap Online. „Tóth István az Erkel Ferenc Gimnázium megbízott vezetője” (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.) (hu-HU nyelvű)
Források
[szerkesztés]- A Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 50 éve, Jubileumi Évkönyv,(2000)