Erdődy-kastély (Béla)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdődy-kastély
Novi dvorac Podbela
A kastély látképe dél felől
A kastély látképe dél felől
TelepülésBéla
CímBéla
Építési adatok
Építés éve1748 előtt
Építési stílusbarokk
Felhasznált anyagoktégla
Hasznosítása
Felhasználási területkastély
Alapadatok
Tszf. magasság201 m
Elhelyezkedése
Erdődy-kastély (Horvátország)
Erdődy-kastély
Erdődy-kastély
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 12′ 28″, k. h. 16° 14′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 28″, k. h. 16° 14′ 55″
SablonWikidataSegítség

Az Erdődy-kastély egy 18. századi főúri kastély Horvátországban, a Novi Marofhoz tartozó Béla településen.

Fekvése[szerkesztés]

Béla központjától nyugatra, a Gersei-Pethő-várkastélytól mintegy száz méterrel nyugatabbra, a Seljanec felé menő út mentén található.

Története[szerkesztés]

Gróf Erdődy László 1740-ben Ivaneccel, Cerjével és Györketinccel együtt kapta meg a bélai uradalmat. Ezután az Erdődyek a várkastély közvetlen közelében egy új, barokk kastélyt (melyet Béla II-es kastélyának is neveznek) építettek fel a 18. században, két hengeres toronnyal az épület sarkain. Az új kastély a régi várkastéllyal együtt, a bélai-ivánci uradalom lakó és gazdasági központját képezte. Az Erdődyek 1817-ig maradtak az uradalom birtokosai. Ekkor hosszú pereskedés után a gersei Pethők leszármazottaié, a Joszipovich, a Lovincsich és a Barabás családoké lett. 1858-ban Ozsegovics Metel báró, az illír mozgalom egyik vezetője vásárolta meg és a második világháború utánig a család tulajdona maradt. Ekkor államosították. Sokáig elhanyagoltan állt a falu határában, az utóbbi években újították fel.

Mai állapota[szerkesztés]

A kastély alaprajzi formája nyújtott négyszög. A hengeres tornyokat az északi homlokzat sarkaira állították. Felmerül a gyanú, hogy ez egy befejezetlen kastély, melynek négy szárnyának kellett volna lennie, ami egy zárt udvart ölelt volna körül. A kastély hátsó, déli homlokzatán árkádok nyíltak a földszinten és az emeleten is. A kastély a horvát műemlékvédelmi katalógus második kategóriájába tartozik.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6