Endrei Walter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Endrei Walter
Dr. Endrei Walter.jpg
Született 1921. szeptember 12.
Budapest
Elhunyt 2000. november 27. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása textilmérnök, tudománytörténész, egyetemi tanár
Kitüntetései Eötvös József-koszorú, Széchenyi Ferenc-díj, MTESZ-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Walter témájú médiaállományokat.

Dr. Endrei Walter (Budapest, 1921. szeptember 12. – Budapest, 2000. november 27.) textilmérnök, egyetemi tanár, a történettudomány doktora, a tudománytörténet tudósa.[1] 1943–1947 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, de eközben a pestszentlőrinci FILTEX gyárban, később az óbudai Goldberger-gyár kikészítő üzemében dolgozott. Itt kezdődött kapcsolata a textiliparral.

Tudományos munkássága a tudománytörténet területén igen szerteágazó, de egyik fő területe mindvégig a textilipar volt.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1946–1948 között a Mérnökszakszervezetnél, 1948–1949-ben a Textilipari Igazgatóságon, 1949–1952-ben az Országos Találmányi Hivatalban, 1952–1957-ben a Könnyűipari Minisztériumban, majd 1981-ig a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. A Textilipari Igazgatóság racionalizálási osztályán pamutfonodai és -szövödei szervezésekkel foglalkozott. Az Országos Találmányi Hivatalban a textilszabadalmi előadói teendőket látta el, a Könnyűipari Minisztériumban a műszaki információs osztályt vezette. Ennek során létrehozta a vállalatok műszaki könyvtár hálózatát, életre hívta a műszaki filmezést és megszervezte a műszaki dokumentációs szolgálatot. A Hungarotexnél először az ipari, majd a műszaki fejlesztési osztály vezetője volt és ebben a minőségében számos beruházás kidolgozásában vett részt, nemzetközi termelési kooperációkat hozott létre, licencek vásárlásában működött közre.

Mindennapi munkája mellett technikatörténeti kutatásokat folytatott, elsősorban a textilipar kialakulásával, fejlődésével kapcsolatban. Szenvedélyesen gyűjtötte a technikatörténet írott és tárgyi emlékeit, ehhez széleskörű nyelvtudása is hozzásegítette. A technikatörténet témakörében nagyszámú tudományos és tudományt népszerűsítő cikket publikált hazai és külföldi szakfolyóiratokban, több könyv és egyetemi jegyzet szerzője volt. Nemzetközileg elismert szaktekintélyként rendszeres előadója volt nemzetközi és magyar konferenciáknak.

A magyarországi textilmanufaktúrákról írt disszertációjával[2] 1966-ban kandidátusi, a textilipari termelékenység fejlődésével összefüggő elemző munkájával[3] 1979-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1981-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Általános Technika Tanszékének előadójaként bekapcsolódott a technikatörténet oktatásába, majd címzetes egyetemi tanárként nem csak diákokat, hanem egyetemi oktatókat, főiskolai tanárokat is tanított. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottság létrehozása is az ő nevéhez fűződik, ennek elnöki teendőit is több cikluson át, 2000-ben bekövetkezett haláláig ellátta. Ugyancsak az ő kezdeményezésére alakult meg az ELTE keretében az MTA Technikai Kutatásokat Koordináló Központja, amelynek tudományos irányítója volt.

Elévülhetetlen érdeme a budapesti Textilmúzeum létrehozása, amely ma – éppen Endrei Walter fáradhatatlan erőfeszítéseinek eredményeként – az egykori óbudai Goldberger-gyár egyik eredeti épületében működött (ma az Óbudai Múzeum egyik részlege).[4] Meghatározó módon közreműködött az anyagok összegyűjtésében és a kiállítások megtervezésében. 1992-től több éven át a Textilmúzeum Alapítvány első kuratóriumi elnökeként, 2000-ben bekövetkezett haláláig a múzeum szellemi irányítójaként is kiemelkedő munkát végzett.

Élete során számos kitüntetésben részesült, egyebek között 1998-ban megkapta az MTA által a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére alapított Eötvös József-koszorút, 2000-ben a közgyűjteményi (könyvtári, levéltári, múzeumi) szakterületen dolgozó szakemberek számára alapított állami Széchényi Ferenc-díjat, . A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület 1980-ban Földes Pál-éremmel tüntette ki, 1986-ban a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségétől MTESZ-díjat kapott.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A fonás és szövés története (Népszava Szakszervezetek Országos Tanácsa Lap- és Könyvkiadó Vállalata, 1952)
  • Textilipari áruismeret (Társszerző) (Könnyűipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1953)
  • 1000 kérdés-felelet a technika világából (Társszerző) (Műszaki Könyvkiadó, 1964)
  • A termelőerők fejlődése az ipari forradalom korában ((Társszerző) (Országos Pedagógiai Intézet, 1964)
  • Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században (Akadémiai Kiadó, 1969)
  • Régi vegyjelek (Budapest, 1974)
  • A textilipar története (Tankönyvkiadó, 1974)
  • A középkor technikai forradalma (Magvető Könyvkiadó, 1978)
  • Műszaki mendemondák (Műszaki Könyvkiadó, 1985)
  • Társasjáték és szórakozás a régi Európában (Társszerző) (Corvina Kiadó, 1986)
  • Patyolat és posztó (Magvető Könyvkiadó, 1989)
  • A programozás eredete (Akadémiai Kiadó, 1992)
  • A textilipari technikák termelékenységének története (Akadémiai Kiadó, 1993)
  • Műszaki innovációk sorsa Magyarországon (Szerkesztő) (Akadémiai Kiadó, 1995)
  • The First Hundred Years of European Textile-Printing (Akadémiai Kiadó, 1998)
  • Magyarország technikatörténete (Társszerző) (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999)
  • Számvetés és Magyar Arithmetica

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adattára. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
  2. Endrei Walter. Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Akadémiai Kiadó (1969) 
  3. Endrei Walter. A textilipari technikák termelékenységének története. Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 6546 3 (1993) 
  4. Vajk Éva: A Textilmúzeum elmúlt harminc éve. (Hozzáférés: 2012. május 9.)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]