Első Magyar Gazdasági Gépgyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 3., 11:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Magyar Gazdasági Gépgyár
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1881
Megszűnt1963
SzékhelyBudapest, Váci út 48.
AlapítóGrossmann Gyula
Iparággépipar
Termékekmezőgazdasági gépek
Magyar Gazdasági Gépgyár (Magyarország)
Magyar Gazdasági Gépgyár
Magyar Gazdasági Gépgyár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 03′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 03′ 44″
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Gazdasági Gépgyár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) mezőgazdasági gépek, így cséplő- és szántógépeket, malomberendezéseket, öntvényeket és bordás hűtőtesteket gyártó budapesti vállalat volt a 19. század végén és a 20. század elején.[1]

Története

A társaságot 1881-ben[1] alapította Grossmann Gyula svájci gépgyáros társával, a társaság 1889-ben alakult részvénytársasággá.[1] Csakhamar nem csak Magyarországon, de külföldön is keresetté váltak termékei, jelentős exportot bonyolított le a Balkán és Oroszország felé.[1] A gépgyár első üzeme a Váci út 48 alatt (részben a mai Lehel téri piac helyén) épült fel,[2] majd 1939-ben Albertfalván a Hunyadi János út és a Duna között egy másik telep is létesült.[3][4]

A Kereskedelmi Bank 1939-ben a Vadásztöltény- Gyutacs- és Fémárugyárba olvasztotta be, majd 1963-ban felszámolták, telepét a Csepel Híradástechnikai Gépgyár vette át.[1]

Híres dolgozói

Források

Jegyzetek

  1. a b c d e Budapest lexikon
  2. Mit nekünk Bohácek! - Váci út - Séta a magyar gyáripar főutcáján. Magyar Narancs, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2010. július 28.)[halott link]
  3. Albertfalva iparának története - museum.hu[halott link]
  4. Az Andor utcai iparvágány-hálózat. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  5. a b História - Tudósnaptár
  6. Budapest Főváros Levéltára[halott link]