Erney Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erney Károly
SzületettEngeszer Károly Móric
1874. február 13.
Budapest
Elhunyt1951. június 27. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHausner Alojzia Auguszta
(h. 1908–1948)
SzüleiErney József
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (37/2, N/A, 1, 5)
SablonWikidataSegítség

Nagyernyei Erney Károly, 1911-ig Engeszer Károly[1] (Budapest, 1874. február 13. – Budapest, 1951. június 27.) közgazdász, bankigazgató, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés]

Apja nagyernyei Erney József (szül. Engeszer József) kormányfőtanácsos, a Nemzeti Zenede igazgatója, anyja Kammermayer Ilona. Tanulmányait Budapesten, a Kereskedelmi Akadémián végezte, majd a Pesti Hazai Első Takarékpénztár szolgálatába lépett. Mint gyakornok kezdte 1894-ben s fokról fokra haladva, több évtizedes szolgálat után, néhai Walder Gyula utódaként, 1924 végén az intézet vezérigazgatói székébe lépett.

A Tanácsköztársaság alatt börtönbe került, de a rendszer bukása után folytatta tevékenységét. Rendkívül kiterjedt közgazdasági tevékenységét ez intézeten kívül egész sor pénzintézet, kereskedelmi és iparvállalat igazgatóságában folytatta.

Igazgatósági tagja volt egyebek között a Hazai Banknak, a Nasici Tanningyár és Gőzfűrész Rt.-nek, az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt.-nek, a Borsod-Miskolci Gőzmalom Rt.-nek, a Fővárosi Serfőző Rt.-nek, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-nek és a Hangya Szövetkezetnek.

Választmányi tagja a Pénzintézeti Központnak, főtanácsosa a Magyar Nemzeti Banknak. Tőzsdetanácsos és a Budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlő bizottságának elnöke. Tagja az Országos Ipartanácsnak és a Kereskedelmi Szakoktatási Tanácsnak.

A magyar közgazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül Horthy Miklós kormányzó 1923-ban kincstári főtanácsossá nevezte ki. Politikai aktivitást gróf Bethlen István fellépéséig nem vállalt, ezt követően azonban híveihez csatlakozott, és politikai körökben gyakran emlegették a szabad királyválasztó politika egyik előharcosának.

Tanácsát a pénzügyminiszterek gyakran kikérték, és e réven sok fontos pénzügyi vonatkozású intézkedésre gyakorolt elhatározó befolyást.

Ilyen irányú tevékenysége közül meg kell említeni, hogy annak idején gróf Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérésére ő csinálta meg a Magyar Királyi Operaháznak aranyköltségvetését, amikor a kultuszminiszter az állami színházak anyagi ügyeinek rendezésével foglalkozott, és az Erney-féle arany-költségvetési tervezet alapján állította össze a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az operaház költségvetését.

1927-től tagja az Országgyűlés felsőházának, a kormányzó nevezte ki élethossziglan szóló időtartamra a felsőház tagjává. Közgazdasági és pénzügyi témákról szóló beszédeit a Ház mindig kivételes figyelemmel hallgatta meg.

A család neve 1912-ben változott Engeszerről nagyernyei Erneyre, miután apja, Engeszer József (1846-1929) – aki Engeszer Károly testvére – érdemei elismeréséül nemesi rangot és címert kapott a királytól.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63923/1911. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 327. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 10. oldal 14. sor

Források[szerkesztés]