Ellenberger Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porrima (vitalap | szerkesztései) 2020. július 13., 15:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete: 1 link korr.)
Ellenberger Henrik
SzületettHeinrich Ellenberger
1806. május 2.
Salzbach, Kelet-Poroszország
Elhunyt1883. október 9. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaRosa Landau († 1890)
GyermekeiFinaly Eugénia
Foglalkozásatörténetíró, bankár
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
SablonWikidataSegítség

Ellenberger Henrik, eredeti (és írói) nevén Heinrich Ellenberger (Salzbach, Kelet-Poroszország [ma Solanka, Varmia-mazúriai vajdaság], 1806. május 2.[1][2]Budapest, 1883. október 9.) történetíró, bankár.

Élete

Első munkája 1857-ben Lőcsén jelent meg.

1869-ben vezetője volt annak a tőkéscsoportnak, amelyik Pesten a Varietés Részvény Színházat alapította, ez volt az ún. Gyapjú utcai (ma Báthori utca az V. kerületben) Német Színház, az első komoly magánteátrum a városban. 1876-ban felszámolási eljárás indult a vállalat ellen, és 1882-ben törölték a cégjegyzékből.

Ellenberger 1871-től tíz éven át elnöke és főrészvényese volt a Budapesti Bankegyesület-Részvénytársaságnak (eredeti nevén Pest-Budai Kézműves Bank), mellette választmányi tag a főváros izraelita hitközségben. Zsidó történelmi kronológiai kézikönyvei élete utolsó két évében jelentek meg.

Házasságából négy lány- és egy fiúgyermek született. Feleségével közös sírja a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben található (J–11–5).[3]

Munkái[4]

  • Zur Erinnerung an einen Verstorbenen. Leutschau [= Lőcse], 1857.
  • Die Leiden und Verfolgungen der Juden und ihre Beschützer in chronologischer Reihenfolge. Von Pharao 1650 vor Christi Geburt bis zur Gegenwart. Budapest, 1882. Samuel Zilahy. (2. Aufl. Prag, 1882. Brandeis)[5][6][7]
  • Geschichtliches Handbuch. Chronologische Reihenfolge der heiligenjüdischen Tradition von Moses 1540 v. Ch. G. bis zum Schluss des Talmuds 500 n. Ch. G., nebst Anhang über die spätere Entwickelung derselben. Budapest, 1883. Pester Buchdr. A. G. („Az előszó 1883. máj. 2. kelt, szerzőnek 77. születése napján.” – Szinnyei)

Jegyzetek

  1. Geni.com
  2. Egyes forrásokban születési éve 1795 vagy 1805.
  3. Öröklét.hu
  4. Goethe Universität Frankfurt am Main. Freimann-Sammlung˛
  5. Szinnyei nem említi, de minden bizonnyal az ő műve.
  6. Hathi Trust Digital Library
  7. Virtual Judaica. [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 1.)

Források