Eiben István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eiben István
Született 1902. december 21.
Budapest
Elhunyt 1958. október 23. (55 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filmoperatőr
Aktív évek 1919–1958
Díjak Kossuth-díj (1955)
Érdemes művész (1953)

Eiben István az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Eiben István (Budapest, 1902. december 21.Budapest, 1958. október 23.) Kossuth-díjas magyar operatőr.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizennégy évesen (1916) már a filmszakmában dolgozott, a Kinoriport-nál volt laboráns. Bécsi József segédoperatőre volt. 1919-től pedig önálló filmoperatőr volt. Első önálló filmje a A lélekidomár (1919) volt. 1929-től a Hunnia Filmgyár filmoperatőre, 1942-től pedig főoperatőre lett. 1952-től haláláig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több, mint 150 filmet fényképezett, ő volt az operatőre 1931-ben az első magyar hangosfilmnek, a Kék bálványnak, és a második világháború utáni első játékfilmnek a Tanítónő címűnek is. Erőssége a műtermi beállítás, a fény- és árnyékhatások érzékletes kihasználása. Több német forgatócsoportban is dolgozott.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némafilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangosfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Általános kislexikon I. (A–K). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. ISBN 963-9257-24-9
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963056422X  
  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 284.-285. old.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]