E Ink

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az E Ink technológia vázlata
1. fölső réteg
2. átlátszó elektródaréteg
3. átlátszó mikrokapszulák
4. pozitív töltésű fehér pigmentek
5. negatív töltésű fekete pigmentek
6. átlátszó olaj
7. elektródapixel réteg
8. alsó támaszréteg
9. fény
10. fehér
11. fekete
iLiad e-papíron alapuló képernyővel ellátott e-könyv olvasó, mely a napfényen is olvasható
A Kindle 3 képernyőjéről vett makró fénykép. A képet erősen kinagyítva láthatóvá válnak a képpontok

Az E Ink az E Ink Corporation által gyártott elektronikus papír-változat. Jelenleg csak szürkeárnyalatos változatban létezik, és e-könyv olvasókban, valamint mobiltelefonokban használják.

Különböző leírásoknál gyakori félreértésre ad okot, hogy az E ink a vállalat neve és a fejlesztései is ezt a nevet viselik, ugyanakkor az e-papír technológiánál általában a megjelenítő felületre is szokás használni a (e-ink) megnevezést. (Más cég terméke esetén is, mint például a Gyricon.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az E Ink Corporationt 1997-ben alapították, miután a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) kifejlesztették a technológiát. A Motorola F3 volt az első mobiltelefon, mely e-tintát használt képernyőnek, így kihasználva annak ultra-alacsony áramfogyasztását. A Samsung Alias 2 a technológiát billentyűzete kirajzolására használta [1]. Az amerikai Esquire magazín 2008 októberi számának fedőlapjába egy kis villogó szöveg lett beépítve, mely 90 napig működött [2][3]. A 2007. november 19-én nyilvánosságra hozott első Kindle is e-tintát használt.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektronikus papír alapvető része a több millió parányi mikrokapszula, amik kb. olyan szélesek, mint az emberi hajszál. A mikrokapszula pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigmentet tartalmaz, és átlátszó folyadékban van felfüggesztve. Amikor negatív elektromos mezőt alkalmaznak, a pozitív töltésű fehér pigmentek a mikrokapszula tetejére mozdulnak, így látszóvá válnak az ember számára. A felület ettől fehérnek látszik azon a ponton. Ugyanekkor az elektromos mező a mikrokapszula aljára húzza a fekete pigmenteket, mitől azok el lesznek rejtve. A folyamat fordítottja a fekete pigmenteket viszi előre, melyek fekete pontot képeznek a képernyőn. A kijelző csak akkor fogyaszt áramot, amikor tartalma változik. Például, ha egy e-book olvasót nézünk, csak lapozáskor van szükség áramra, viszont amíg olvassuk az adott oldalt (és nem változik a kijelző tartalma), a kijelző nem fogyaszt semmit.[4]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]