Ugrás a tartalomhoz

Alburnus albidus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Déli küsz szócikkből átirányítva)
Déli küsz
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Küsz (Alburnus)
Rafinesque, 1820
Faj: A. albidus
Tudományos név
Alburnus albidus
(Costa, 1838)
Szinonimák
  • Alburnus alburnus albidus (Costa, 1838)
  • Leuciscus albidus Costa, 1838
  • Leuciscus cordilla Valenciennes, 1844
  • Leuciscus vulturius Costa, 1838
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Déli küsz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli küsz témájú kategóriát.

A Déli küsz (Alburnus albidus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az (A. a. albidus) alfaj Dél-Olaszországban, síkságok csekély áramlású állóvizeiben, valamint magas oxigéntartalmú hegyi patakokban él.[1] Az (A. a. alborella) alfaj Észak-Olaszországban a Pótól az Isonzóig, valamint Dalmáciában és Albániában honos. A déli küsz harmadik alfaja az (A. a. belvica) pedig kizárólag a Preszpa-tóban fordul elő.

Megjelenése

[szerkesztés]

A legnagyobb példányok elérik a 11 centiméteres hosszúságot. 42-51 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fishbase. fishbase.mnhn.fr (Hozzáférés: 2021. június 24.)