Sárgaszegélyű csíkbogár

Sárgaszegélyű csíkbogár
	Sárgaszegélyű csíkbogár
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Ragadozó bogarak (Adephaga);
Öregcsalád:	Dytiscoidea;
Család:	Csíkbogárfélék (Dytiscidae);
Alcsalád:	Dytiscinae;
Nem:	Dytiscus; Linnaeus, 1758
Faj:	D. marginalis;
Tudományos név
	Dytiscus marginalis; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sárgaszegélyű csíkbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszegélyű csíkbogár témájú médiaállományokat és Sárgaszegélyű csíkbogár témájú kategóriát.

A sárgaszegélyű vagy szegélyes csíkbogár^[1] (Dytiscus marginalis) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a csíkbogárfélék (Dytiscidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A sárgaszegélyű csíkbogár Európában és Ázsia északi részén mindenütt gyakori.

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a csíkbogárfajnak 27-35 milliméter hosszú teste áramvonalas. Hátulsó lábain hosszú úszóserték találhatók, a hím elülső lábain nagy, kerek tapadókorongok vannak. Felsőteste sima és fényes, a nőstény mindegyik szárnyfedőjén mintegy 10 mély barázda látható. Színe feketés-barna, zöldes csillogással. Az előtor hátát széles sárga szegély veszi körül, a szárnyfedők oldalt sárga szegélyűek.

A sárgaszegélyű csíkbogár lárvájának hossza körülbelül 6 centiméter. Feje elöl kiszélesedik. A tőr alakú rágókban finom csatorna húzódik, amely a rágó csúcsa közelében nyílik a szabadba. Lábain úszóserték találhatók. Hátsó testének vége elkeskenyedik, az utolsó szelvény csőszerűen megnyúlt csúcsán 2 légzőnyílás (stigma) van.

Életmódja[szerkesztés]

Ez az élőlény nagyobb állóvizek és halastavak lakója. Tápláléka vízirovarok és kétéltűek lárvái. A fiatal halivadékot is megtámadja. Eme csíkbogár lárvájának tápláléka kizárólag élő rovarlárvák, ebihalak és kishalak. Rágóit a zsákmányba vájva a csatornán át tripszintartalmú folyadékot fecskendez áldozatába, megbénítja, és az emésztést is megkezdi. A feloldott testtartalmat a lárva rágóival felszívja.