Dunai zárólánc
A dunai zárólánc egy folyami zárólánc, melyről, mint megvalósíthatatlan gondolatról 1433-ban tett először említést Bertrandon de la Brocquière, a burgundiai herceg Magyarországon átutazó főlovászmestere. Zsigmond király terve azonban mégis megvalósult, hatalmas szemekből készítették el. Pontonokon nyugodott a budai vár délebbi oldalának parti körbástyája és a pesti Rondella között.
A záróláncot 1529-ben felszedték, és Bécsbe vitték, hogy az ott felvonuló Szulejmán szultán elől elzárhassák a Dunát. Ekkor a saját súlya alatt elszakadt, kiemelés után a bécsi hadiszertárban helyezték el. Amikor Napóleon császár megtámadta Bécset, újra használatba vették, de ismét elszakadt. Ekkor Napóleon utasítására a párizsi Musée de l’Artillerie-ben (a tüzérség múzeumában) helyezték el.
A Bécsbe vitt zárólánc helyett Szapolyai János újat készíttetett, ami még 1664-ben is megvolt, erre utal a török kori Budán áthaladó Christian Wallsdorf naplója. A dunai zárólánc néhány elemét ma a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
Ajánlott irodalom[szerkesztés]
- Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest, 1969
Források[szerkesztés]
Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 349. o. ISBN 963-05-6410-6
További információk[szerkesztés]
- Egy történelmi mellékszereplő: a budai folyami zárólánc (magyar nyelven) (html). toriblog.blog.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)