Draskovits János (nádor)
| Draskovits János | |
 | |
| a Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1646. szeptember 23.[1] – 1648. november 8. | |
| Előd | Esterházy Miklós |
| Utód | Pálffy Pál |
| Született | 1603 Horvát Királyság |
| Elhunyt | 1648. november 8. (45 évesen) Mosonmagyaróvár |
| Sírhely | Szent Márton-dóm |
| Szülei | Draskovits János Istvánffy Éva |
| Gyermekei | |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Draskovits János témájú médiaállományokat. | |
Trakostyáni Draskovits János (1603 – 1648. november 8. (mások szerint augusztus 5.)) nádor.
Élete
Trakostyáni báró Draskovits János (1550 – 1613) és Baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Éva fia volt. Az atyai háznál kitűnő nevelésben részesült és Európa nagy részét beutazta. Amint visszatért, rendkívüli tudományos képzettsége, kiterjedt nyelvismerete s finom társalgási modora által magára vonta a fejedelem és udvar figyelmét. Azonnal több fontos szolgálatot tévén, a király, nem tekintve, hogy alig lépett a férfikorba, Thurzó Imre halála után árva megyei főispánná nevezte ki. Ezen állásában nem lelvén alkalmat őseiként küzdeni a törökkel, addig esengett, míg a déli határokra küldetett le, hol egyik győzelmet a másik után vívta ki a török ellen, miért is a társországok bánjává nevezte ki a király. Ezután a határvárak helyreállítására fordítá figyelmét és ujabb hadjáratra készült, midőn (1646.) a pozsonyi országgyűlésre kellett mennie, hol azután Magyarország nádorává választatott, a király pedig a szép és terjedelmes Mosonmagyaróvári uradalmat, tiz évi használattal, ruházta reá; kevés héttel azután, hogy rangjához illő fénynyel bevezetteté magát uj uradalmába, hirtelen elhunyt.
Családja
Feleségül vette Thurzó Borbála grófnőt, Thurzó György nádor leányát, akitől öt gyermeke ismert:
- János (?–1692) főudvarmester, főispán; neje Nádasdy Mária Magdolna grófnő (?–1699)
- Borbála
- Miklós (?–1687) országbíró; 1. neje: Drugeth Katalin grófnő; 2. neje: Nádasdy Erzsébet grófnő (1646–1682); 3. neje: Csáky Krisztina grófnő (1654–1723)
- Katalin; apáca
- Júlia; férje: Erdődy Miklós gróf (?–1693)
Munkái
Katona István szerint irt magyar imakönyvet vagy könyörgéseket (mely horvátul is megjelent) és Bécsben keresztény politikai kis munkát adott ki.
Arcképe rézmetszetben Wiedemann Illéstől 1648-ban és Ehrenreichtől 1834-ben jelent meg Bécsben.
Jegyzetek
Források
- A Draskovich családfa Miroslav Marek honlapján
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.