Dragon (űrhajó)
| Dragon űrhajó | |
 | |
| A Dragon űrhajó | |
| Általános adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Rendeltetés | teherűrhajó és személyszállítás |
| Első repülés | 2010. december 8. |
| Űrhajósok | max. 7 fő |
| Rakomány | 2500 kg |
| Műszaki adatok | |
| Hordozórakéta | Falcon 9 v1.0 Falcon 9 v1.1 Falcon 9 v1.2 |
| Magasság | 2,9 m |
| Átmérő | 3,6 m |
| Össztömeg | 4,2 t |
A Dragon részben újrafelhasználható amerikai űrhajó, melyet a Space Exploration Technologies (SpaceX) magáncég fejlesztett ki a COTS program keretében. Az első tesztrepülését 2010. december 8-án hajtotta végre. Az űrhajó teher- és személyszállító változatban készül, utóbbi hét személyt képes a Nemzetközi Űrállomásra szállítani. A teherszállító változat első kereskedelmi célú indítására 2012 májusában került sor, ennek során kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. A személyszállító változat első tesztrepülése 2019. március 2-án történt; a hétszemélyes utastérben élő űrhajósok helyett csak egy szenzorokkal felszerelt életnagyságú bábu utazott. Az első emberes kilövésre 2020. május 30-án került sor.
Önálló manőverezésre csak korlátozottan képes, ezért az űrállomáshoz annak Canadarm2 robotkarja csatlakoztatja, hasonlóan a japán H–II Transfer Vehicle teherűrhajóhoz. Hordozórakétája a szintén a SpaceX által fejlesztett Falcon 9. Az űrhajó visszatérése vízfelszínre történik, ejtőernyős fékezéssel, a teherszállító változat teljes rakománnyal képes a leszállásra.
Története[szerkesztés]
2008. december 23-án a NASA szerződést kötött a SpaceX és a Cygnus teherűrhajót gyártó Orbital Sciences Corporation cégekkel a Nemzetközi Űrállomás ellátására. A SpaceX a Dragonnal a 2009. január 1. és 2016. december 31. közti időszakban 12 repüléssel összesen 20 tonna ellátmányt tervez az űrállomásra juttatni, 1,6 milliárd dollárért.[1][2]
Változatok[szerkesztés]
Dragon CRS[szerkesztés]
A Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására épített teherszállító változat. Utoljára a CRS–20 küldetés során repült 2020. március 9-én.
DragonLab[szerkesztés]
A DragonLab egy tervezett szabadon repülő újrafelhasználható típus. A küldetés közben a fedélzetén lenne lehetőség kísérletek elvégzésére a mikrogravitációs térben. Raktere nyomás alatti és nem nyomás alatti részekből állna.[3]
Tulajdonságai[szerkesztés]
- 6000 kg maximálisan szállítható teher
- 3000 kg maximális visszatérő teher
- 10 m³-es nyomás alatti rekesz
- 14 m³-es nyomás nélküli rekesz
- A küldetés időtartama 1 hét és 2 év közötti tetszőleges időintervallum lenne
- A rakomány berakodásának időpontja:
- rendes esetben az indítás előtt legalább 14 nappal
- késői rakodás esetén a start előtt legalább 9 órával
Dragon 2[szerkesztés]
.jpg)
A Falcon 9–Dragon rendszert eleve úgy tervezték, hogy később, továbbfejlesztése után képes legyen űrhajósok szállítására is. Az Augustine-jelentés 2009. végi nyilvánosságra hozatala után világossá vált, hogy a tervezett Orion űrhajó fejlesztési ütemterve nem tartható, emellett a Constellation-tervben a Nemzetközi Űrállomás fenntartására sem maradna pénz, teljes elkészülte után szinte azonnal lehetetlenné válna a használata a Space Shuttle-repülések leállítása miatt.
Az áthidaló megoldást egy olcsó, magánfejlesztésű újrafelhasználható személyszállító űrhajó jelentheti, emiatt Barack Obama gazdaságélénkítő csomagjának ráeső egymilliárd dollárjából a NASA 50 millió dollárt különített el egy nem általa fejlesztett személyszállító űrhajó koncepciójának kidolgozására. A CCDev program egyik indulója a SpaceX Dragon űrhajóján alapuló, hét- vagy nyolcfős személyszállító űrhajó.[4]
Red Dragon[szerkesztés]
Típus tervezet (2011-2017),[5] melyben egy automatizált Dragon 2 teherszállító űrhajó repült volna a Marsra. A program alacsony költségvetéssel juttatott volna kísérleti eszközöket a felszínre, vagy ellátmányt a jövőbeli emberes küldetések számára. A változatot 2017-ben Elon Musk elvetette, mivel az áttervezett Dragon 2 nem alkalmas a marsi leszállásra, de magát a programot nem.[6]
Repülések[szerkesztés]
| Küldetés neve | Űrhajó száma[7] | Indítás dátuma[8] | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| SpX–C1 | C101 | 2010. december 8. | Az űrhajó első teszt repülése. |
| SpX–C2+ | C102 | 2012. május 22. | Az űrhajó második teszt repülése. Randevú a Nemzetközi Űrállomással. |
| SpaceX CRS–1 | C103 | 2012. október 8. | A NASA-val kötött Commercial Resupply Services (CRS) szerződés keretében végrehajtott első repülés. |
| SpaceX CRS–2 | C104 | 2013. március 1. | A második CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–3 | C105 | 2014. április 18. | A harmadik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–4 | C106.1 | 2014. szeptember 21. | A negyedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–5 | C107 | 2015. január 10. | Az ötödik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–6 | C108.1 | 2015. április 14. | A hatodik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–7 | C109 | 2015. június 28. | A hetedik CRS utánpótlás küldetés. Repülés közben rakományával együtt megsemmisült. |
| SpaceX CRS–8 | C110.1 | 2016. április 8. | A nyolcadik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–9 | C111.1 | 2016. július 18. | A kilencedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–10 | C112.1 | 2017. február 19. | A tizedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–11 | C106.2 | 2017. június 3. | A tizenegyedik CRS utánpótlás küldetés. A Dragon kapszula első újrafelhasználása. |
| SpaceX CRS–12 | C113.1 | 2017. augusztus 14. | A tizenkettedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–13 | C108.2 | 2017. december 15. | A tizenharmadik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–14 | C110.2 | 2018. április 2. | A tizennegyedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–15 | C111.2 | 2018. június 29. | A tizenötödik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–16 | C112.2 | 2018. december 5. | A tizenhatodik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–17 | C113.2 | 2019. május 4. | A tizenhetedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–18 | C108.3 | 2019. augusztus 27. | A tizennyolcadik CRS utánpótlás küldetés. A Dragon kapszula harmadik újrafelhasználása. |
| SpaceX CRS–19 | C106.3 | 2019. december 5. | A tizenkilencedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–20 | C112.3 | 2020. március 6. | A huszadik, egyben utolsó CRS utánpótlás küldetése a Dragon CRS űrhajónak.[9][10] |
Képgaléria[szerkesztés]
-
Dragon a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatva -
Gyártás alatt lévő Dragon -
Elon Musk a Dragon hőpajzsával -
Dragon személyszállító verziójának tesztelése
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Frey, Sándor: Magán-teherűrhajókkal az űrállomáshoz. Űrvilág.hu, 2008. december 26. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
- ↑ Harwood, William: NASA calls upon commercial firms to serve space station (angol nyelven). Spaceflight Now, 2008. december 23. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
- ↑ Overall Dragon Capabilities (angol nyelven) (pdf). SpaceX. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Clark, Stephen: Veteran astronauts find new roles in commercial sector (angol nyelven). Spaceflight Now, 2010. január 14. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- ↑ John Karcz: Red Dragon (angol nyelven) (pdf), 2011. október 31. [2012. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Stephen Clark: SpaceX informed NASA of slowdown in its commercial Mars program (angol nyelven). spaceflightnow.com, 2017. augusztus 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ SpaceX Missions Summary (angol nyelven). SpaceX Info
- ↑ SpaceX missions (angol nyelven). [2013. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 30.)
- ↑ Chris Bergin: NASA lines up four additional CRS missions for Dragon and Cygnus (angol nyelven), 2015. március 3.
- ↑ Tyler Gray: CRS-20 – Final Dragon 1 arrives at the ISS (angol nyelven), 2020. március 9.
Források[szerkesztés]
- Cifu: Az amerikai űrhajók új generációja - II. rész. logout.hu, 2017. március 23. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- Dragon overview (angol nyelven). SpaceX. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
| Jelenleg aktív | .jpg) | |
|---|---|---|
| Már nem használt | ||
| Tervezett | ||
| ||
