Dragon űrhajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dragon űrhajó
Spacexdragon1.jpg
A Dragon űrhajó és a Falcon 9 rakéta
Általános adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Rendeltetés teher- és személyszállítás
Első repülés 2010. december 8.
Űrhajósok max 7 fő
Rakomány 2500 kg
Műszaki adatok
Hordozórakéta Falcon 9
Magasság 2,9 m
Átmérő 3,6 m
Össztömeg 4,2 t

A Dragon űrhajó a világ első olyan magánpénzből fejlesztett űrhajója, amely képes Föld körüli pályára állni és visszatérni a légkörbe. A Space Exploration Technologies (SpaceX) cég fejleszti az Amerikai Egyesült Államokban a COTS program keretében, első tesztrepülését 2010 decemberében hajtotta végre. Az újrafelhasználható űrhajó teher- és személyszállító változatban készül, ez utóbbi hét személyt lesz képes a Nemzetközi Űrállomásra szállítani. A teherszállító változat először 2012 májusában hajtotta végre első küldetését a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Mivel önálló manőverezésre csak korlátozottan képes, az űrállomáshoz annak Canadarm2 robotkarja csatlakoztatja, hasonlóan a japán H-2 Transfer Vehicle teherűrhajóhoz. Hordozórakétája a szintén a SpaceX által fejlesztett Falcon 9 lesz. Visszatérése vízfelszínre történik, ejtőernyős fékezéssel, a teherszállító változat teljes rakományával képes a leszállásra.

2008. december 23-án a NASA szerződést kötött a SpaceX és a Cygnus teherűrhajót gyártó Orbital Sciences cégekkel a Nemzetközi Űrállomás ellátására. A SpaceX a Dragonnal a 2009. január 1.2016. december 31. közti időszakban 12 repüléssel összesen 20 tonna ellátmányt tervez az űrállomásra juttatni, 1,6 milliárd dollárért.[1][2]

Személyszállító változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Falcon 9 – Dragon rendszert eleve úgy tervezték, hogy később, továbbfejlesztése után képes legyen űrhajósok szállítására. Az Augustine-jelentés 2009. végi nyilvánosságra hozatala után világossá vált, hogy a tervezett Orion űrhajó fejlesztési ütemterve nem tartható, emellett a Constellation-tervben a Nemzetközi Űrállomás fenntartására sem marad pénz, teljes elkészülte után szinte azonnal lehetetlenné válna a használata a Space Shuttle-repülések leállítása miatt.

Az áthidaló megoldást egy olcsó, magánfejlesztésű újrafelhasználható személyszállító űrhajó jelentheti, emiatt Barack Obama gazdaságélénkítő csomagjának ráeső egymilliárd dollárjából a NASA 50 millió USD-t különített el egy nem általa fejlesztett személyszállító űrhajó koncepciójának kidolgozására. A CCDev program egyik indulója a SpaceX Dragon űrhajóján alapuló, hét- vagy nyolcfős személyszállító űrhajó.[3]

Repülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010. június 4. - A Falcon 9 rakéta első indítása az űrhajóhoz hasonlító próbateherrel
  • 2010. december 8. - Az űrhajó első repülése[4]
  • 2011. november 30. - Az első randevú az űrállomással[5]
Dragon a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatva  
Gyártás alatt lévő Dragon  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Frey, Sándor: Magán-teherűrhajókkal az űrállomáshoz. Űrvilág.hu, 2008. december 26. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  2. Harwood, William: NASA calls upon commercial firms to serve space station (angol nyelven). Spaceflight Now , 2008. december 23. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  3. Clark, Stephen: Veteran astronauts find new roles in commercial sector (angol nyelven). Spaceflight Now, 2010. január 14. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  4. http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-11948329
  5. Novemberben magánűrhajó dokkol a Nemzetközi Űrállomáson. Index.hu, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2011. július 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragon űrhajó témájú médiaállományokat.