Donáth László (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 23., 18:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Donáth László
Élete
Született1883. április 5.
Etéd
Elhunyt1967. december 2. (84 évesen)
Nyárádszentsimon
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Donáth László (Etéd, 1883. április 5.Nyárádszentsimon, 1967. december 2.) magyar református lelkész, író.

Életútja

Falusi kovácsmester fia, az alsó gimnáziumot Székelyudvarhelyen, a felsőt Marosvásárhelyen végezte. A református teológián tanult egy évig Kolozsvárt, majd Debrecenben. Lelkész volt Vadasdon, Nyárádmagyaróson, Harasztkeréken, Berettyószéplakon, mint nyugdíjas tovább szolgált Havadtőn és Székelyföldváron. A Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja.

Munkássága

Első novellái a Zord Időben jelentek meg, s a Pásztortűznek is munkatársa volt. 1927-ben a Temesvári Hírlap novellapályázatán I. díjat nyert. Anekdotikus hangvételű írásaiból kicseng a szociális igazság érvényesítésének követelése. Egy cikke a Keleti Újság 1929. szeptember 19-i számában (Üzen a sírdomb és beszél a fejfa...) indította el a dicsőszentmártoni Sipos Domokos-síremlék felállításának irodalmi mozgalmát. Irodalmi hagyatékában hat színdarab és hat kisregény maradt kéziratban, ezek közül mint korrajz kiemelkedik Kényszerszünet című önéletrajzi regénye.

Kötetei

  • Humoros esetek (novellák, Kolozsvár, 1928)
  • Jairus fia (novellák, Marosvásárhely, 1929)
  • Szegény bolond (elbeszélések, Kolozsvár, 1931)
  • Cserefa Gyuri (regény, Budapest, 1932)
  • Tövig égő gyertya (novellák, Nagyvárad, 1934)
  • Az utolsó falat kenyér (színjáték, Nagyvárad, 1939)
  • A pap tehene. Elbeszélések; szerk., bev. Bölöni Domokos; Kriterion, Kolozsvár, 2013
  • Zádokfa kürt. Elbeszélések; szerk. Bölöni Domokos; Kriterion, Kolozsvár, 2015

Irodalom

Források