Disztributivitás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A disztributivitás két matematikai műveletet összekapcsoló tulajdonság. Akkor mondjuk, hogy egy művelet (jelölje ⊕) disztributív egy másik (mondjuk ×-tel jelölt) műveletre nézve, ha minden elem esetén azonos végeredményre jutunk
- akkor is, ha két elem × műveletének eredményén és egy harmadik elemen végrehajtjuk a ⊕ műveletet,
- illetve akkor is, ha előbb a harmadik elemmel külön-külön össze-⊕-műveletezzük az első kettőt, majd a két eredményt össze-×-műveletezzük.
Ha a ⊕ művelet nem kommutatív, akkor megkülönböztethető bal oldali és jobb oldali disztributivitás. E jelzők elhagyása egyszerre mindkét oldali disztributivitásra utal.
Tartalomjegyzék |
Definíció [szerkesztés]
Legyen
tetszőleges matematikai struktúra, ahol a
és a
kétváltozós művelet. Akkor mondjuk, hogy a
művelet disztributív a
műveletre nézve (illetve, hogy a
struktúra disztributív), ha
halmaz minden
elemére teljesül, hogy
, és
.
Példák [szerkesztés]
- A valós számokon értelmezett összeadás és szorzás esetében a szorzás disztributív az összeadásra (azonban az összeadás nem disztributív a szorzásra):
- Legyen
három halmaz. A közöttük értelmezett egyesítés és metszetképzés kölcsönösen disztributív egymásra.
, illetve
.
Disztributív struktúrák [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- Rédei László, Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp. (1954)
- Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)


, és
.
három halmaz. A közöttük értelmezett
, illetve
.