Dimitrie Ghica park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Whitepixels (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 11., 10:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Elpusztult épületek: ismétlés jav.)
Dimitrie Ghica park
Elhelyezkedése
OrszágRománia
TelepülésSinaia
Dimitrie Ghica park (Románia)
Dimitrie Ghica park
Dimitrie Ghica park
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 21′ 14″, k. h. 25° 33′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 14″, k. h. 25° 33′ 07″
Általános adatok
Alapítás ideje1881
TervezőEder
Terület0,04 km²
A Wikimédia Commons tartalmaz Dimitrie Ghica park témájú médiaállományokat.

A Dimitrie Ghica park a romániai Sinaia városának – és az egész Prahova-völgynek – legismertebb és legszebbnek mondott parkja,[1] a városiak és a turisták egyik kedvelt kikapcsolódó helye. 1881-ben nyitották meg; környékén hamarosan előkelő villák és szállodák épültek. 1911-ben tűzvész pusztította. Itt állnak Sinaia egyes ismert épületei, például a kaszinó, vagy a Caraiman és a Palace szállók.

Története

Sinaia első villái az 1870-es években épültek, és ugyanekkor kezdték a Peleș-kastély és a vasútállomás építését is.[2] Az 1880-as (újra)parcellázás és az utak kijelölése után szükségesnek tartották egy közpark létrehozását, melynek megtervezésével egy Eder nevű belga építészt bíztak meg. A parkot a Dimitrie Ghica herceg által adományozott birtokon (voltaképpen az 1875-ben épült Ghica-villa telkén) hozták létre; korábban itt egy nyílt tér volt, ahol ökörvásárokat és Nagyboldogasszony-napi kirakodóvásárt tartottak (melyet Grigorescu is megfestett).[3]

A park 1881-ben készült el, és az elkövetkező évtizedekben körülötte épültek fel Sinaia előkelő szállói és villái.[3] 1911-ben egy tűzvész elpusztította a parkot körülvevő épületek egy részét; ezek helyén építették fel az 1910-es években a Palace szállót és a kaszinót.[4]

1948–1952 között menekülttábor működött a területén, ahol a görög polgárháború menekültjeit (nőket és gyermekeket) szállásolták el. A parkot magas léckerítéssel vették körül, kutyákkal és katonákkal őriztették; a kaszinót kórháznak, a Regal, Caraiman, Palace szállodákat menekültszállásoknak nevezték ki. A park és az épületek ezen időszak alatt jelentős károkat szenvedtek, kijavításukat 1954-re fejezték be.[3]

A 2010-es években felújították: a 20. század elejét idéző lámpavasakat és padokat állítottak, információs táblákat helyeztek el, kijavították a pavilont és a szökőkutat, helyreállítottak egy 1905-ben készült kőpadot.[5]

Leírása

Délnyugat-északkelet irányban megnyúlt park; hossza 350 méter, szélessége 100–150 méter között váltakozik.[6] A város keleti részén helyezkedik el, közel a DN1-es főúthoz és a vasútállomáshoz. Két oldalról a Carol I és az Octavian Goga utcák fogják közre.

Már 1903-ban az üdülő látványosságaként írják le, rózsákkal, szökőkutakkal, térzenével, fehér kavicsos sétányokkal; megjegyezvén, hogy kiváló kilátás nyílik innen a hegyekre, a telepre, és a sinaiai kolostorra.[5] A két világháború között Nagy-Románia egyik legszebb parkjaként tartották számon.[3] Több régi, történelmi jelentőségű műemlék épület veszi körül, és magában a parkban is vannak emlékművek (főként szobrok).

Látványosságok

  • Hotel Regal 1880. Az üdülőtelep másodikként felépült szállodája (1880), és a legrégibb szálló, mely ma is áll. Neve eredetileg Noul Sinaia volt (új Sinaia, megkülönböztetve az 1871-ben megnyitott „régi” Sinaia szállótól); a Regal nevet az 1886-os tulajdonosváltáskor kapta. A kommunizmus alatt kezelőbázis volt, majd ismét szálloda lett.[4] Az „1880”-at azért toldották a névhez, hogy megkülönböztessék Sinaia más Hotel Regal nevű szállodáitól.
  • Hotel Caraiman. A harmadikként felhúzott (1881), és több évtizeden keresztül a legnagyobb szálloda. Eredetileg kétszintes, francia chalet stílusú épület volt; 1900–1901-ben Jean Pompilian tervei alapján „román nemzeti stílusban” átépítették, és még egy emelettel és manzárddal toldották meg. Előtte – a park területén – medence és szökőkút van.[4][7] Műemlékként tartják nyilván PH-II-m-A-16656 kód alatt.[8]
  • Hotel Palace, egyes forrásokban Palas. 1911–1912 között építtette a Societatea Sinaia társaság Petre Antonescu tervei alapján, klasszicista stílusban; megnyitása után átvette a Caraimantól az üdülő legnagyobb és legelőkelőbb szállodája címet. A kaszinóval föld alatti alagút kötötte össze. Az első világháborúban megrongálódott, a második világháború alatt hadikórházként, majd menekültszállásként szolgált. 1965-ben felújították, jelenleg négycsillagos szállóként működik.[4][9] Műemlékként tartják nyilván PH-II-m-A-16680 kód alatt.[8]
A „királyi pad”
  • A sinaiai kaszinó (Cazinoul Sinaia). 1912-ben kezdték építeni a leégett Ghica-villa helyén; kinézetét és kialakítását a monte-carlói kaszinó ihlette. Építtetője szintén a Societatea Sinaia, tervezője Petre Antonescu volt. A két világháború között sokan látogatták: a szerencsejátékok igen népszerűek voltak az előkelőségek körében, továbbá színi előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket is rendeztek. 1947-ben a hatalomra kerülő kommunisták betiltották a szerencsejátékokat, a kaszinót szakszervezeti kultúrháznak nevezték ki, 1976-tól pedig protokollépületként szolgált. 1989 után visszakerült a turisztikai körforgásba; jelenleg rendezvényközpont, ahol kiállításokat és konferenciákat szerveznek.[4][10] Műemlékként tartják nyilván PH-II-m-A-16655 kód alatt.[8]
  • A Bucsecs Természeti Rezervátum múzeuma (Muzeul Rezervației Bucegi). 1973-ban nyitották meg egy egykori vendéglő épületében; 1994-ben felújították és átrendezték. A földszinten időszaki kiállítások, az alagsorban a Bucsecs-hegység növény- és állatvilágát bemutató diorámák tekinthetőek meg. Az épület előtt egykoron egy kis füvészkert volt, de ez mára elpusztult.[11]
  • „Királyi pad”, az egyetlen, amely fennmaradt az 1905-ben, I. Károly román király idejében állított öt kőpad közül.[6]
  • Zenepavilon.
  • A park területén a román kultúra több nagyjának állítottak szobrot (Ghica, Bălcescu, Eminescu, Creangă).[12] Ion Iancu Brezeanu színész, városi díszpolgár 1935-ben készült szobrát műemlékként tartják nyilván PH-III-m-A-16875 kód alatt.[8]

Elpusztult épületek

  • Hotel Sinaia, az üdülő elsőként felépült szállója (a látogatók korábban a sinaiai kolostor celláiban szálltak meg). 1870–1871-ben épült fel „svájci stílusban”; neve megelőzi az üdülőtelep elnevezését, ugyanis a települést akkoriban még Podul Neaguluiként ismerték. A háromszintes szállóhoz melléképületek és istállók is tartoztak. 1911-ben leégett, jelenleg itt áll a Palace szálló.[3]
  • Riegler kaszinó és kávézó. A Hotel Sinaia mellett helyezkedett el, és azzal együtt égett le 1911-ben.[3]
  • Ghica-villa. 1875-ben épült fel a város egyik legelső polgári épületeként, Dimitrie Ghica herceg számára. A kétszintes, fa erkélyekkel ellátott villa 1911-ben leégett; helyén ma a Kaszinó van.[3]
  • Gyógyfürdő. 1880-ban épült, itt végezték a Winternitz-féle vízterápiát szakorvosok felügyelete alatt. 1911-ben leégett, helyén ma a Palace szálló van.[3]

Képek

  • Vásár a későbbi park helyén (Grigorescu festménye, 1873)
    Vásár a későbbi park helyén (Grigorescu festménye, 1873)
  • A 19. század végén (Theodor Aman festménye)
    A 19. század végén (Theodor Aman festménye)
  • A 19. század végén
    A 19. század végén
  • A Caraiman szálló
    A Caraiman szálló
  • A Palace szálló
    A Palace szálló
  • A kaszinó, előtte Dimitrie Ghica szobrával
    A kaszinó, előtte Dimitrie Ghica szobrával

Jegyzetek

  1. ↑ Parcul din Sinaia și eforul Dimitrie Ghica. Bucegi Natura, 2017. június 4. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  2. ↑ Manea 28. o.
  3. ↑ a b c d e f g h Manea 58–62. o.
  4. ↑ a b c d e Manea 108–115. o.
  5. ↑ a b Parcul Dimitrie Ghica din Sinaia. Am Fost Acolo, 2015. november 22. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  6. ↑ a b Parcul Dimitrie Ghica. merg.in, 2016. január 26. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  7. ↑ Avanu 56–57. o.
  8. ↑ a b c d Lista monumentelor istorice: Județul Prahova. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  9. ↑ Avanu 60–61. o.
  10. ↑ Avanu 50–51. o.
  11. ↑ Muzeul Rezervația Bucegi Sinaia. merg.in, 2016. január 26. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  12. ↑ Manea 136. o.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dimitrie_Ghica_park&oldid=23034269”