Dimetil-higany
| Dimetil-higany | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | dimetil-higany |
| Más nevek | dimetilhigany |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [593-74-8] |
| PubChem | 11645 |
| ChemSpider | 11155 |
| EINECS-szám | 209-805-3 |
| MeSH | Dimethyl+mercury |
| ChEBI | 30786 |
| RTECS szám | OW3010000 |
| SMILES | C[Hg]C |
| InChI | InChI=1S/2CH3.Hg/h2*1H3; |
| Beilstein | 3600205 |
| Gmelin | 25889 |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C2H6Hg |
| Moláris tömeg | 230,66 g·mol−1 |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 2,96 g/ml |
| Olvadáspont |
-43 °C, 230 K, -45 °F |
| Forráspont |
87-97 °C |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Gőznyomás | 66 mbar (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R26/27/28, R33, R50/53[1] |
| S mondatok | (S1/2), S13, S28, S36, S45, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | 5 °C[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A dimetil-higany (CH3−Hg−CH3) szerves higanyvegyület. Színtelen folyadék, az egyik ismert legerősebb neurotoxin. Kissé édes illatúként jellemzik, de szagának megérzéséhez olyan mennyiségű gőzt kellene belélegezni, hogy az rendkívül veszélyes lenne.
Tartalomjegyzék |
Előállítása, szerkezete, reakciói [szerkesztés]
Egyike a legelsőként felismert higanyorganikus komplexnek, ami jelentős stabilitását jelzi. Nátriumamalgám és metil-halogenidek reakciójában keletkezek:
- Hg + 2 Na + 2 CH3I → (CH3)2Hg + 2 NaI
Előállítható higany(II)-klorid metil-lítiummal történő alkilezésével is. Molekulájának alakja lineáris, benne a Hg−C kötés hossza 208,3 nm.[2]
Reakciói [szerkesztés]
Legfeltűnőbb sajátossága a vízzel szembeni stabilitása: a hasonló kadmium- és cinkorganikus vegyületek gyorsan hidrolizálnak. A különbség mutatja a Hg(II) oxigén ligandumokkal szembeni kis affinitását. Higany(II)-kloriddal reagálva vegyes klór-metil vegyületet alkot:
- (CH3)2Hg + HgCl2 → 2 CH3HgCl
A dimetil-higannyal ellentétben – mely illékony folyadék – a CH3HgCl kristályos anyag.
Felhasználása [szerkesztés]
A dimetil-higanynak – veszélyei miatt – szinte semmilyen alkalmazása nem ismert. A toxikológiában toxinreferensként alkalmazzák. A higany kimutatásához NMR-készülékek kalibrálására is használják, de előnyben részesítik a kevésbé mérgező higany-sókat.[3][4]
Veszélyei [szerkesztés]
A dimeitl-higany rendkívül veszélyes anyag. Már 0,1 ml mennyiségben felszívódva is halálos lehet.[5] A veszélyt tovább fokozza a folyadék nagy gőznyomása.
A dimetil-higany gyorsan (másodpercek alatt) átjut a latexen, PVC-n, butilgumin és neoprénen, és a bőrön keresztül felszívódik. Emiatt a laboratóriumokban általában használt kesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet. A dimetil-higannyal csak rendkívül ellenálló laminált, és az alá vett neoprén vagy más erős igénybevételre alkalmas anyagból készült kesztyűt viselve lehet dolgozni. Ezen kívül hosszított védőálarc és elszívófülke használata is szükséges.[5][6]
A dimetil-higany könnyen átjut a vér-agy-gáton, valószínűleg a ciszteinnel való komplexképződése révén. A szervezetből csak lassan ürül ki, tehát bioakkumulációra hajlamos. A higanymérgezés tünetei hónapokig lappanghatnak, így mire észlelhetővé válnak, előfordulhat, hogy már nem lehet hatásosan kezelni.
A dimetil-higany toxicitását kiemelte a Dartmouth College szervetlen kémikusának, Karen Wetterhahnnak 1997-ben bekövetkezett halála, mely hónapokkal azután történt, hogy a vegyület egy cseppje rákerült latexkesztyűs kezére.[5]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylmercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c d e A dimetil-higany vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (németül)
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ Chris Singer: 199Hg Standards, 1998. március 10. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ↑ Roy Hoffman: Mercury NMR, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ^ a b c Hazard Information Bulletin - Dimethylmercury. OSHA Safety and Health Information Bulletins (SHIBs), 1997-1998
- ↑ Simon Cotton, Dimethylmercury and mercury poisoning. The Karen Wetterhahn story. Molecule of the Month.
