Dezső Márta
| Dezső Márta | |
| Született | 1950. február 8. (74 éves)[1] Bűdszentmihály[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1973) |
| Kitüntetései | Magyar Arany Érdemkereszt (2005) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dezső Márta (Bűdszentmihály, 1950. február 8. –) alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA köztestületének tagja.[2] 2007-től 2013-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi tanszékének tanszékvezetője, 1998 és 2010 között a kar külügyi dékánhelyettese volt.
Az alkotmány- és választójog, a képviselet nemzetközileg elismert szakértője. Fontos kutatási területe a választási rendszerek összehasonlítása, különösen a szuverenitás és az Európai Unió összefüggéseinek vizsgálata. Számos magyar és nemzetközi publikációt jegyez, továbbá számos előadást tartott Magyarországon és külföldön – így például az Egyesült Államokban, Kanadában, Kínában vagy Mexikóban.[2][3]
Tudományos és közéleti pályafutása[szerkesztés]
1973-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében helyezkedett el, ahol egészen 1990-ig dolgozott. A rendszerváltás időszakában részt vett annak a jogászcsoportnak a munkájában, amelyik a jogalkotási törvényt és az első alapjogi törvényeket alkotta meg.[4]
1991 és 2008 között az Európai Választási Szakértők Egyesülete Dokumentációs Központjának tudományos igazgatója volt.[5]
1994-ben „Választási rendszer és alkotmányos hatalomgyakorlás” címen védte meg kandidátusi disszertációját.[6]
1995 és 1998 között az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő-bizottságának állandó szakértője volt.[7]
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének alapító tagja, illetve 2007 és 2013 között ügyvezető elnöke.[8]
Egyetemi pályafutása[szerkesztés]
Tanári tevékenységét a rendszerváltás korszakában, az ELTE ÁJK és a Politikai Főiskola alkotmányjog tanáraként kezdte, majd 1990-től az ELTE ÁJK Alkotmányjogi tanszékének főállású tanára lett. 1994-től egyetemi docens, majd 2005-től az egyetem professzora volt. 2007-től 2013-ig az Alkotmányjogi tanszék tanszékvezetője volt.[9]
Alkotmányjogot, választási rendszereket és európai alkotmányosságot oktatott. Számos doktorandusz hallgató témavezetője volt – mind aktív évei alatt, mind nyugdíjba vonulása után. Emellett számos doktori eljárásban opponensként vagy bíráló bizottsági tagként, elnökként működött közre.[10]
1998 és 2010 között betöltötte az ELTE ÁJK külügyi dékánhelyettesi posztját is. Hivatali idejéhez köthető és jelentős részben munkájának eredménye a kari Erasmus képzésének beindítása, az LLM képzés létrejötte, az ELTE ÁJK-nak a Panthéon-Assas (Paris II) Egyetemmel, illetve a Georg-August-Universität Göttingennel közös francia illetve német nyelvű részképzése.[11] [12]
2013-tól a kar professor emeritája.
Szerzői munkássága[szerkesztés]
Könyvek[szerkesztés]
- Képviselet és választás a parlamenti jogban, Budapest, KJK-MTA ÁJI, 1998
- Dezső Márta, Fűrész Klára, Kukorelli István, Sári János, Schmidt Péter, Takács Imre. Alkotmányjog Századvég Kiadó, 1992
- Dezső Márta, Tóth Zoltán: Választás és Választási eljárás, Budapest, Rejtjel Kiadó, 2002
- Dezső Márta, Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai integrációban, Budapest, HVG-ORAC, 2012
Tankönyvek[szerkesztés]
Az 1992-ben megjelent, majd 1995-től évente kiadott Alkotmányjog tankönyv hat szerzőjének egyike. A művet a szerzők többször átdolgozták, megújították. 2002-es átdolgozása után Alkotmánytan I. címen jelent meg, majd 2007-ben ismét átdolgozott formában adták közre. A tankönyv első változatában Dezső Márta a szuverenitásról és választási rendszerről szóló fejezetek szerzője volt, a mű későbbi kiadásaiban pedig az európai jogrendről és tagállami szuverenitásról, a népszavazásról, népi kezdeményezésről, a kétkamarás parlamentről szóló fejezeteket is ő jegyezte.[13]
Publikációk[szerkesztés]
- 1973 – Jogalkalmazás és mérlegelés in Állam és Igazgatás, 1993/10
- Az államigazgatási jogalkalmazás törvényességének problémái in Állam és Igazgatás, 1975/9
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2005[14]
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme, 2010[15]
- Moór Gyula-díj, 2015[16]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
- ↑ a b MTA
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 9.-15.
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Sonnevend Pál, p. 15.-17.
- ↑ Dezső Márta 70. születésnapja
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Kukorelli István, p. 11.
- ↑ NEFMI, 2005
- ↑ ELTE ÁJK, 2010
- ↑ ELTE ÁJK Büszkeségeink
Források[szerkesztés]
- ↑ Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt: szerk.: Bodnár Eszter, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, Somody Bernadette: Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt. Budapest: Gondolat Kiadó (2020)
- ↑ NEFMI, 2005: A 2005. augusztus 20-a alkalmából átadott kitüntetések. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2005. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
- ↑ ELTE ÁJK, 2010: Egyetemi szintű kitüntetések. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
- ↑ MTA: Az MTA köztestületének tagjai. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
- ↑ ELTE ÁJK Büszkeségeink: Miniszteri kitüntetések. ELTE ÁJK. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)
- ↑ Dezső Márta 70. születésnapja: Dezső Márta 70. születésnapja. ELTE ÁJK, 2020. március 31. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)
- https://www.ajk.elte.hu/content/dezso-marta-70-szuletesnapja.t.5296