Dermatillománia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A bőr elváltozása dermatillománia esetén

A dermatillománia más néven patológiás bőrcsipkedés (önsértő vagy neurotikus dermatózis, neurotikus felsértés, pszichikus felsértés) a viselkedési addikciók körébe tartozik. 2001-ben Arnold és munkatársai próbálták meghatározni azokat a tüneteket, amelyek alapján diagnosztizálható.

Kritériumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A bőr felsértése (pl. a bőr vakarása, csipkedése, falcolása, vagdosása, szurkálása, dörzsölése), vagy pedig megszállottság, ami a bőr felsértésére irányul.
  2. A bőr felsértésével kapcsolatos gondolatok, késztetések, erre irányuló viselkedés, amelyek stresszoldóként hatnak.
  3. Időigényesége miatt a társas és foglalkozási tevékenységeket akadályozza. Egészségügyi problémákat is okozhat, főként fertőzés formájában.
  4. Nem magyarázható más mentális zavarral.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kompulzív típus:

  1. Kényszergondolat eredményeképp alakul ki és/vagy a szorongás elkerülésére, csillapítására szolgál.
  2. A cseleket tudatos, és a személy igyekszik ellenállni a késztetésnek.
  3. Felismeri a cselekedete káros és értelmetlen voltát.

Impulzív típus:

  1. A bőr felsértése örömérzettel, és a szorongás csökkenésével jár együtt.
  2. Automatikus cselekedet, éppen ezért csekély az ellenállás a végrehajtás megakadályozására.
  3. Ennek a cselekedetnek az értelmetlenségét és káros voltát csak minimálisan látja be.

Kevert típus: Kompulzív és impulzív jellegzetességek is megjennek.

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként farmakoterápiás módszerekkel (például antidepresszánsok), valamint viselkedésterápiával, és relaxációs technikával történik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]