Darnóc vára
| Darnóc vára | |
| Utvrda Drenovac | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Darnóc |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 17. század (lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő, tégla |
| Elhelyezkedése | |
 Darnóc vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 32′ 46″, k. h. 17° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 46″, k. h. 17° 42′ 41″ | |
Darnóc vára (horvátul: Utvrda Drenovac) egy várrom Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Csacsincéhez tartozó Darnóc település határában.
Fekvése[szerkesztés]
Darnóc várának maradványai a falutól délre, egy nehezen megközelíthető hegy csúcsán levő szűk platón találhatók.
Története[szerkesztés]
Darnóc vára, mely a településtől délre emelkedő hegy csúcsán állt, valószínűleg a 13. században épült a tatárjárást követő nagy várépítkezések keretében IV. Béla király rendelkezése szerint. Engel Pál szerint 1298 és 1313 között a Monoszló nembeli Egyedé volt, majd 1403-ig az Aba nembeli Atyinai családé. 1418-tól a Garaiaké, 1484-től 1517-ig pedig rokonaiké a Kishorváti-Hlapsicsoké volt. A vár alatti Darnóc mezővárosa 1421 és 1476 között többször is szerepel a korabeli forrásokban, egy ideig a vingárti Geréb család birtoka volt. János nevű plébánosát és Benedek nevű prebendáriusát 1501-ben említik „Johannes plebanus de Darnowcz. Benedictus prebendarius pauper de eadem Darnowcz” alakban.[1] Plébániáját 1507 és 1517 között említik.[1] A vaskai esperességhez tartozott. A várat és a települést 1542-ben foglalta el a török.[2] A török uralom idején a Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Valószínűleg a 17. században a felszabadító harcok során pusztult el.
A vár mai állapota[szerkesztés]
Darnóc várának maradványai a falutól délre, egy nehezen megközelíthető hegy csúcsán levő szűk platón találhatók. A plató csak a déli oldalról volt megközelíthető, ahol egy erős védőfal őrizte. A platón egymás után három kerek torony állt, melyeket fal kötött össze. A három torony közül a legkisebb maradt meg a legjobb állapotban, míg a másik kettőnek csak csekély nyomai láthatók. A felvezető régi út nyomai, a vár nyugati oldala alatt és a szomszédos hegyoldalakban még jól kivehetők. A vár bejárata feltehetően délkeleten nyílhatott. A régebbi feljegyzések szerint építőanyaga nagyrészt tégla volt, melyek formája a római téglákra emlékeztetett. Az újabb kori terepbejárások építőanyagként jobbára köveket találtak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Buturac, Josip: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine. Starine JAZU, 59/1984. (Hozzáférés: 2018. május 27.)(horvátul)
- ↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 7. p., ISSN 0865-6347