Dalma
A Dalma[1] magyar eredetű női név, Vörösmarty Mihály alkotta eredetileg férfinévnek a Zalán futása című hőskölteményben, talán a nyelvjárási dalma szóból, aminek a jelentése: testes.[2] Petőfi Sándor is innen vette át, mint álnevet. Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór.[2]
Gyakorisága
Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években gyakori név volt.[3] A 2000-es években a 66-99., a 2010-es években a 74-95. helyen szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között.[4]
A teljes népességre vonatkozóan a Dalma sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között.[5]
Névnapok
május 7.,[2] május 12.,[2] július 12.,[2] december 5.[2]
Híres Dalmák
- Benedek Dalma kajakozó
- Iványi Dalma kosárlabdázó
- Kovács Dalma erdélyi énekesnő
- Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége
- Sebestyén Dalma úszó
- Smaltig Dalma
- Tenki Dalma színésznő
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f Ladó-Bíró, 159. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
- ↑ Nyilvántartó.hu[halott link]
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)