Dalma

A Dalma^[1] magyar eredetű női név, Vörösmarty Mihály alkotta eredetileg férfinévnek a Zalán futása című hőskölteményben, talán a nyelvjárási dalma szóból, melynek jelentése: kedves, varázslatos. Petőfi Sándor is innen vette át mint álnevet.^[2] Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór.^[3]

Gyakorisága

Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években gyakori név volt.^[4] A 2000-es években a 66-99., a 2010-es években a 74-95. helyen szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között.^[5]

A teljes népességre vonatkozóan a Dalma sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között.^[6]

Névnapok

május 7.,^[3] május 12.,^[3] július 12.,^[3] december 5.^[3]

Híres Dalmák

Benedek Dalma kajakozó
Iványi Dalma kosárlabdázó
Kovács Dalma erdélyi énekesnő
Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége
Orosz Dalma, a MaHaRt első női tengerésze
Sebestyén Dalma úszó
Smaltig Dalma, a Feleségek luxuskivitelben című műsor szereplője
Tenki Dalma színésznő

Jegyzetek

↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
↑ Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor művészi névhasználatáról. Magyar Nyelv, XCVI. évf. 1. sz. (2000) 74–80. o. Hozzáférés: 2023. május 31.
1 2 3 4 5 Ladó-Bíró, 159. old.
↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv^{[halott link]}
↑ Nyilvántartó.hu^{[halott link]}

Források

Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
"Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke". nytud.hu. Hozzáférés: 2023. április 10.
"Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa". Hozzáférés: 2023. április 10.
"Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák". Hozzáférés: 2023. április 10.

További információk

Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). "Keresztnevek enciklopédiája" (PDF). Tinta Könyvkiadó. Hozzáférés: 2020. március 28.

[anya-1] A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név

[2] Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor művészi névhasználatáról. Magyar Nyelv, XCVI. évf. 1. sz. (2000) 74–80. o. Hozzáférés: 2023. május 31.

[ladó-3] 1 2 3 4 5 Ladó-Bíró, 159. old.

[4] Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat

[5] ttp://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv^{[halott link]}

[6] Nyilvántartó.hu^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]