Csíkosfejű hangyászpitta
Csíkosfejű hangyászpitta | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Grallaria andicolus (Cabanis, 1837) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csíkosfejű hangyászpitta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkosfejű hangyászpitta témájú kategóriát. |
A csíkosfejű hangyászpitta (Grallaria andicolus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászpittafélék (Grallariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1837-ben, a Hypsibamon nembe Hypsibamon andicolus néven.[3]
Alfajai
- Grallaria andicolus andicolus - (Cabanis, 1873)
- Grallaria andicolus punensis - Chubb, 1918[2]
Előfordulása
Az Andok-hegységben, Bolívia és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők és füves fennsíkok. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 16–16,5 centiméter, a hím testtömege 48–60 gramm, a tojóé 51–66 gramm.[3]
Életmódja
Rovarokkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 10.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 8.)
- Oiseaux.net - magyar neve