Csáky Ferenc

Csáky Ferenc
Életrajzi adatok
Született	1630
Elhunyt	1670 (39-40 évesen)

Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Ferenc (1630–1670) Szepes vármegye főispánja, Felső-magyarországi főkapitány.

Élete

Apja Csáky (VIII.) István Kolozs vármegye főispánja, császári és királyi kamarás és tanácsos, 1638-ban nyerte el családja számára Szepes vármegye örökös főispánságát. Anyja Forgács Éva

Főkapitánynak a király nevezte ki Kassán, 1665-ben, a közelégületlenség némi „csendesítése” miatt. A felső magyarországi és a bánya-városi véghelyek főkapitánya Kassán székelt, ezért legtöbbször kassai kapitánynak is nevezték. A főkapitány parancsolt a felügyelete alá tartozó végvári katonaságnak, a rendelkezéseit követniük kellett az ottani főurak, vármegyék és városok hadainak.

Mint főkapitány csak neki volt joga és egyben feladata megválaszolni a török elöljárók leveleit, amelyet a különböző magyar végvári kapitányokhoz írtak. Ezek a levelek mind bekerültek a Csáky levéltárba és ezek a dokumentumok igen sokoldalú és színes források a tiszántúli hódoltság problémáinak a vizsgálatához az 1660 és 1670-es évekre vonatkozólag. Miután Csáky gróf részt vett a Thököly felkelésben, ezért 1671-ben hűtlenség miatt részvétele miatt a tulajdonában lévő felső-magyarországi bányavidék közül az egyik Szomolnok-Gölnic környéki bányák fele részét a kincstár lefoglalta, s ezeket Kassán székelő szepesi királyi kamara kezelte. Ezek csak 1693-ban kerültek vissza Csáky Istvánhoz I. Lipót magyar király adománya folytán.

Nagyon sok forrás maradt fenn Csáky Ferenc mint főkapitány leveleiből.

Csak példaként kettő:

• Csáky Ferenc főkapitány levele az egri pasához (1670. október 20-án).

• Gróf Csáky Ferenc Magyarország felső részeinek főgenerálisa, Kassán 1688. október 5-én nagy kunokat háborgató csavargók ellen oltalmat igér.

A Zrinyi és Frangepán összeesküvés miatt gróf Csáky Ferenc halála után, a király németeket nevezett ki kassai főkapitánynak. Majd 1687-ben ismét a családból Csáky Istvánt nevezte ki főkapitánynak Eszterházy Pál nádor javaslatára.

Források

• Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

• Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest: (kiadó nélkül). 1946.  

• Szepes megyei Történelmi Társulat Millenniumi Kiadványa: Szepesi bányavárosok története. VII. kötet. Lőcse: (kiadó nélkül). 1903.  

• Végvári levelek: Egri és váradi pasák levelezése a magyar végvári kapitányokkal. Sajtó alá rendezte Izsépy Judit Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványa. 1962.  

• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.