Csáky Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csáky Ferenc
Életrajzi adatok
Született 1630
Elhunyt 1670 (39-40 évesen)

Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Ferenc (16301670) trinitárius rendi szerzetes, Szepes vármegye főispánja, Felső-magyarországi főkapitány.

Élete[szerkesztés]

Apja Csáky (VIII.) István Kolozs vármegye főispánja, császári és királyi kamarás és tanácsos, 1638-ban nyerte el családja számára Szepes vármegye örökös főispánságát. Anyja Forgács Éva[1]

Főkapitánynak a király nevezte ki Kassán, 1665-ben, a közelégületlenség némi „csendesítése” miatt.[2] A felső magyarországi és a bánya-városi véghelyek főkapitánya Kassán székelt, ezért legtöbbször kassai kapitánynak is nevezték. A főkapitány parancsolt a felügyelete alá tartozó végvári katonaságnak, a rendelkezéseit követniük kellett az ottani főurak, vármegyék és városok hadainak.

Mint főkapitány csak neki volt joga és egyben feladata megválaszolni a török elöljárók leveleit, amelyet a különböző magyar végvári kapitányokhoz írtak. Ezek a levelek mind bekerültek a Csáky levéltárba és ezek a dokumentumok igen sokoldalú és színes források a tiszántúli hódoltság problémáinak a vizsgálatához az 1660 és 1670-es évekre vonatkozólag. Miután Csáky gróf részt vett a Thököly felkelésben, ezért 1671-ben hűtlenség miatt részvétele miatt a tulajdonában lévő felső-magyarországi bányavidék közül az egyik Szomolnok-Gölnic környéki bányák fele részét a kincstár lefoglalta, s ezeket Kassán székelő szepesi királyi kamara kezelte. Ezek csak 1693-ban kerültek vissza Csáky Istvánhoz I. Lipót magyar király adománya folytán.

Nagyon sok forrás maradt fenn Csáky Ferenc mint főkapitány leveleiből.

Csak példaként kettő:

• Csáky Ferenc főkapitány levele az egri pasához (1670 október 20-án)[mj 1]

• Gróf Csáky Ferenc Magyarország felső részeinek főgenerálisa, Kassán 1688. október 5-én nagy kunokat háborgató csavargók ellen oltalmat igér.

A Zrinyi és Frangepán összeesküvés miatt gróf Csáky Ferenc halála után, a király németeket nevezett ki kassai főkapitánynak. Majd 1687-ben ismét a családból Csáky Istvánt nevezte ki főkapitánynak Eszterházy Pál nádor javaslatára.[mj 2]

Művei[szerkesztés]

Pozsonyban volt trinitárius szerzetes, egyetlen munkája is ott jelent meg:

  • Rede von dem Dreyeinigen Gott, auf das hohe Titularfest des Ordens der Allerheiligsten Dreyfaltigkeit. Pressburg, 1769.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Lásd Végvári levelek forrást.
  2. 1687-től 1699-ig viselte a kassai főkapitányi tisztséget.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest: (kiadó nélkül). 1946.  
  • Végvári levelek: Egri és váradi pasák levelezése a magyar végvári kapitányokkal. Sajtó alá rendezte Izsépy Judit Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványa. 1962.