Csoportpolarizáció

A csoportpolarizáció a csoportdinamika egyik alapvető folyamata, hiszen ezáltal alakulnak ki és indulnak el a csoporton belüli a gondolkodási folyamatok.

Mit érdemes tudni előzetesen?

A társadalmi élet egyik alapigazsága, hogy több szem többet lát. A döntéseket esküdtszékre, igazgatótanácsokra bízzuk és az obszcenitás megítélésében is közösségi mércét alkalmazunk – azt vesszük alapul, amit az adott közösségből a többség érvényesnek tart. Abban bízunk, hogy a csoport tagjainak kölcsönös interakcióiból és egymásra gyakorolt hatásából egyfajta kollektív bölcsesség születik.

Interakciók és társas normák kialakulása

Azonban amikor egy csoportban az emberek interakcióba lépnek gondolataik, érzelmeik és tetteik hajlamosak egymás irányába változni fokról fokra, mígnem teljesen, vagy csaknem egyformává válnak. Ezt a folyamatot tekinthetjük a társas normák kialakulásának.

Probléma - megoldási módszerek

A demokratikus társadalmakban gyakori probléma-megoldási módszer a döntéshozatali testületek, bizottságok létrehozása. A tagok többsége kezdetben egy bizonyos közös állásponton van, hisz éppen a kiinduló nézetek azok, amelyek meghatározzák a csoportot. A csoportos vita kontextusában a jóból még jobb, a rosszabból még rosszabb lesz.

Csoporton belüli módosulások

A csoportokban alapvetően kétféle módosulás következik be a döntésekben:

Kiegyenlítődés

Kiegyenlítődésről beszélhetünk amikor a csoport tagjainak nézete megoszlik egy kérdésben, a csoport tagjai kiegyensúlyozottan képviselik mindkét lehetséges álláspontot – vagyis a vélemények eltolódnak.

Csoportpolarizáció

Csoportpolarizáció esetén a vélemények eltolódása egyik vagy másik szélsőséges álláspont felé figyelhető meg. Amennyiben kezdetben a csoporttagok többsége nem előítéletes, akkor a vita még inkább az egyenlőségpárti irányba tolja nézeteiket és fordítva. Ilyen esetekben mindig csoportpolarizációs folyamatokról beszélhetünk, hiszen a csoport interakcióját követően a csoport által eredetileg előnyben részesített alternatíva még szélsőségesebbé válhat.

Csoportpolarizáció következménye

A csoportpolarizáció mások véleménye szerint is szélsőséges elmozdulás a csoportvita általános következménye (csoportgondolkodás, csoportnyomás). A hátterében a csoporthoz tartozás bizonyításának a szükséglete áll, amely a hangadó korábbi nézetek megerősödését eredményezi (Soosné dr. Faragó Magdolna 2003).

Suzan T. Fiske a csoportpolarizációról

Suzan T. Fiske véleménye és észrevétele, hogy a csoportvita során meglepő módon kockázatosabb döntések születnek, mint amit a vita kezdetén bármelyik résztvevő helyesnek tartott. Ezt a jelenséget korábban, eredetileg a kockázatok irányába történő eltolódásnak nevezték. Mára azonban kiderült, hogy a csoportok valóban a szélsőség felé mozdulnak, de időnként a kockázatosabb, máskor az óvatosabb irányba, tehát pontosabban csoportpolarizációnak nevezni az adott jelenséget.

Metaanalízis

A metaanalízisek kezdetben a következő két folyamatot támasztották alá.

Társas összehasonlítás és normatív befolyásolás

Mások véleményének ismerete a társas összehasonlítás révén normatív befolyásolást eredményez. Mivel a csoportvita olyan kulturális normákat fed fel, amelyek az egyén értékeinél szélsőségesebbek, a csoporttagok megváltoztatják véleményüket, hogy kihívják mások helyeslését.

Informatív befolyásolás

Mások véleményének végighallgatása informatív befolyásolást eredményez. Mivel a csoportvita azokat az új érveket emeli ki, amelyek a kezdeti tendenciát támogatják, a csoporttagok a vita során szélsőségesebbek lesznek.

Későbbi kutatások eredményei

A későbbi kutatások azonban további véleményeket és észrevételeket fogalmaztak meg.

Társas identitás és önkategorizáció

A társas identitás –önkategorizáció megközelítését is, amely szerint a csoporttagok megalkotják a csoportprototípusokat, és a továbbiakban ehhez igazodnak. Ez az ideális prototípus szélsőségesebb, mint az átlagvélemény, tehát az ehhez való alkalmazkodás polarizációhoz vezet.

Többféle álláspont

Minél többet ismétlik álláspontjukat a résztvevők, annál határozottabbak lesznek. Ez összhangban van a puszta észlelés, hozzáférhetőség és az én-felnagyítás hatásaival (Fiske 2006).

Internet vs. csoportpolarizáció

Mivel napjainkban az internet világa és az internet adta lehetőségek olyan nagymértékben befolyásolják mindennapjainkat, úgy véltem érdemes lenne megnézni, hogy ez a csoportpolarizációs folyamat hogyan jelenik meg az internethasználatban.

A csoportpolarizáció, azaz a szélsőségek megjelenése, a mérsékelt hangok erőtlensége az interneten is megfigyelhető. Az internet akkor teremt erős hajlamot a csoportpolarizációra, ha a csoporttagok valamifajta csoportazonosságot éreznek. Az interneten ugyanis akármilyen nem éppen helyt álló elképzelésünk is van, visszhangra találhatunk, és a beszélgetés elfogulttá válik, a hasonszőrűek támogatásával mi magunk is radikalizálódunk, márpedig ilyenkor a mérsékelt hangvételnek lőttek (Wallace 2002).

Összefoglalás, avagy amit érdemes tudni a csoportpolarizációról

Összefoglalva, amit érdemes tudni a csoportpolarizációról: A csoportpolarizáció tehát mindannyiszor felléphet, valahányszor hasonló gondolkodású emberek interakcióba lépnek egymással. A csoportpolarizáció az információfeldolgozás mélységével magyarázható. Mind a szisztematikus, mind a felületes feldolgozásmód jellemző a mások nézeteiről szerzett információra csoportosan adott reakciókra is. Néha csak megnézzük, hogyan gondolkodnak mások és a magyarázattal nem törődve a többségi véleményt fogadjuk el. Amikor azonban olyan helyzetben vagyunk, hogy nagyon is számít a mi döntésünk (pl. bizottságban) a többiek álláspontján túl meg akarjuk érteni érveiket, indítékaikat, bizonyítékaikat is. A csoportpolarizáció azonban attól függetlenül végbe mehet, hogy szisztematikus vagy felületes feldolgozásmódot alkalmazunk.

Szakértői csoport létrehozása

Továbbá ne gondoljuk azt, hogy amennyiben szakértői csoportokat állítunk fel – ahogy a bevezetésben is említettem – jobb döntések fognak tudni hozni, csak azért, mert sok okos ember együtt bölcsebb lenne. A fenti szakirodalmi alátámasztások ugyanis igazolják, hogy a csoportok sokkal szélsőségesebb és kockázatosabb döntésekre is képesek, mint az egyének külön – külön. Azonban az is előfordulhat, hogy túlságosan óvatosak lesznek a csoporttagok.

Eltolódási folyamat

A csoport döntésében ugyanis mindig afelé a pólus felé tolódik, amelyet eredetileg eleve előnyben részesítettek. A csoportpolarizáció ugyanis nem jelent mást, minthogy a csoportvita hatására a már eredetileg is uralkodó álláspont még inkább megerősödik, vagy szélsőséges irányba tolódik.

Források

• Csepeli György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 1997
• Emberi kapcsolatok pszichológiája főiskolai tankönyv. Budapest, Rejtjel kiadó, 2006
• http://energetika.13s.hu/pub/msc/epuletgepesz%20msc/Vezet%E9spszichol%F3gia/3/csoportteljesitmeny_dinamika.pdf Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2012. december 1.
• http://www.medicalonline.hu/cikk/egeszseg_gazdasagtani_fogalomtar__23___metaanalizis Hozzáférés ideje: 2012. november 30.
• Patricia Wallace: Az internet pszichológiája. Budapest, Osiris Kiadó, 2002
• Soosné Dr. Faragó Magdolna: Mentálhigiénés pedagógiai Szociológiai Fogalomtár pedagógushallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2003
• Suzan T. Fiske: Társas alapmotívumok. Osiris kiadó Kft.,2006
• www.iksoft.hu/pszichologia/szocial2/csopnormkonf.doc Hozzáférés ideje: 2012. november 30.

Kapcsolódó szócikkek

• Peer pressure : https://en.wikipedia.org/wiki/Peer_pressure
• Groupthink: https://en.wikipedia.org/wiki/Groupthink