Csepel-Gyártelep
| Csepel-Gyártelep | |
 | |
| A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Alapítás ideje | 1892 |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Csepel város része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2403 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-Gyártelep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″ | |
Csepel-Gyártelep (2012 végéig Gyártelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.
Fekvése
Határai a Budafoki út a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc utca, Vas Gereben utca, Rév utca és végül a Duna folyam a Budafoki útig.
Története
A terület neve a 19. század végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre. A továbbiakban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, illetve a második világháborút követő államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet. Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült. Ma főleg csepeli és környéki zenekarok próbatermeiként van használatban és sok apró cég bérli az egykor gigantikus üzemcsarnokokat, telephelyeket. Komolyabb üzemnek egy csőgyár, egy bicikligyár, egy öntöde és a Csepeli Erőmű számít.
Gyártelepet 2012. decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Gyártelep névre keresztelte át.[2]
Források
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 510. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8