Csengery István
| Csengery István | |
| Született | 1887. január 30. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1946. december 3. (59 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Csengery János |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csengery István (Kolozsvár, 1887. január 30. – Budapest, 1946. december 3.[1]) erdélyi születésű festő, grafikus, karikaturista, korábban huszártiszt.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Csengery János (1856–1945) műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja és Udvardy Szaniszla[2] voltak.[3] Jogot tanult. Benyovszky Istvánnal az első világháború előtt közös műtermet bérelt Budapesten. Az első világháborúban a lovas tüzéreknél szolgált. Az 1920-as években tűnt fel rajzaival a Szent György Képes Sportlapban (1929–1941) Mühlbeck Károly grafikussal.
Autodidakta módon tanulta a képzőművészetet. Sokáig Szatmárnémetiben dolgozott. Az első világháborús tapasztalatai több festményén, rajzán volt látható. Sírja a Farkasréti temetőben található.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság, 2004.
