Csengery Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. augusztus 13., 18:01-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Csengery Imre
Az ország tükre 1862. 152. l.
Az ország tükre 1862. 152. l.
Született1819
Nagyvárad
Elhunyt1885. szeptember 30.
Nagyvárad
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaminiszteri tanácsos,
költő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865–1869)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengery Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csengery Imre (Nagyvárad, 1819 – Nagyvárad, 1885. szeptember 30.) magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos, költő.

Élete[szerkesztés]

Bihar megyének 1848., 1861. és 1867. főjegyzője, a hosszúpályi kerületnek az 18651868. országgyűlésen képviselője. 1861-ben a felirati párthoz és később is Deák Ferenc környezetéhez tartozott. 1869-ben miniszteri tanácsosnak hivatott a honvédelmi miniszteriumba, hol az első években nagy törvényismeretével és szervező képességével, kiváló szerepet játszott; későbben is a törvényjavaslatok szerkesztésénél mindig befolyt. Mint Bihar megye főjegyzője oly kedveltségnek örvendett, hogy a megye közönsége arany tollal tüntette ki.

Munkái[szerkesztés]

Versek, melyekkel Starovessky Károly urnak Kolyiklet helysége birtokába az 1834-dik év Kisasszony hava 4-én lett beiktatását tiszteli. Nagyvárad.

A bihari cukorgyár-egyesületről irt az Ismertetőbe (1841.) és M. Gazdába (1842.). Beszéde Beőthy Ödön emlékezete megörökítése tárgyában Bihar vármegye közgyűlésén 1868. márc. 18. a P. Naplóban (1868. 73. sz.) Az országgyűlésen több beszédet tartott és mint bátyja (Cs. Antal) ő is kiváló stilista volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-