Csendes-óceáni-szigetek Gyámsági Terület

	Csendes-óceáni-szigetek
	ENSZ gyámsági terület;
	Trust Territory of the Pacific Islands 1947. július 18. – 1994. október 1.
; Csendes-óceáni-szigetek Gyámsági Terület címere	; Csendes-óceáni-szigetek Gyámsági Terület zászlaja
	A Csendes-óceáni-szigetek elhelyezkedése a Csendes-óceánban
	Általános adatok
Fővárosa	Saipan
Terület	1779 km²
Népesség	149 000 (1985) fő
Hivatalos nyelvek	angol
Pénznem	Amerikai dollár (USD)
	Kormányzat
Államforma	ENSZ gyámsági terület
Államfő	Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Államfő-helyettes	Az USA alelnöke
Kormányfő	Janet J. McCoy, utolsó kormányzó
Elődállam	Utódállam
←	→
	→
	→
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csendes-óceáni-szigetek témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 31.) ezen a változaton alapul.

A Csendes-óceáni-szigetek térképe 1961-ből

A Csendes-óceáni-szigetek az ENSZ gyámsági területe volt Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati részén, amely az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alatt állt 1947 és 1986 között.

Története

A terület a Karolina-szigeteket, Marshall-szigeteket és a Mariana-szigeteket foglalta magába, közigazgatásilag pedig a Belaui Köztársaságra, a Marshall-szigeteki Köztársaságra és a Mikronéziai Szövetségi Államokra oszlott. A három szigetcsoport a 19. század végéig spanyol gyarmati uralom alatt állt. 1899-ben a Karolina- és a Mariana-szigeteket Németország megvásárolta, a Marshall-szigeteket pedig elfoglalta.

1914-től a szigetcsoportok Japán megszállás alá kerültek, 1919-ben pedig a népszövetségi Dél-Csendes-óceáni mandátumterületként igazgatta tovább. 1944-ben az USA elfoglalta a területet.^[1]

A Csendes-óceáni-szigetek 1947. július 18-án került ENSZ gyámság alá, és az 1947-es gyámsági megállapodás szerint "stratégiai terület" lett. Emiatt a terület formális ENSZ gyámsági státuszát csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsa szüntethette meg, szemben más gyámsági területekével, amelyet az ENSZ Közgyűlés annullált. 1951-ig az amerikai haditengerészet ellenőrizte a Csendes-óceáni-szigeteket Guamban található főhadiszállásáról, ekkor az Egyesült Államok belügyminisztériuma vette át a közigazgatás irányítását saipani bázisáról.^[2]

Mikronézia Kongresszusa 1971-ben vetett ki először személyi jövedelemadót, ez elsősorban a régió katonai bázisain dolgozó külföldieket érintette.^[3]

Az Egyesült Államok 1986. október 21-én megszüntette a Marshall-szigeteki Körzet igazgatását. Rövidesen, 1986. november 3-án megszűnt az amerikai adminisztráció a Csendes-óceáni-szigetek Chuuk, Yap, Kosrae, Pohnpei, és a Mariana-szigetek körzetei fölött is. A Biztonsági Tanács hivatalosan 1990. december 22-én szüntette meg a Chuuk, Yap, Kosrae, Pohnpei, Mariana-szigetek és a Marshall-szigetek körzetek gyámsági függőségi viszonyát. Végül, 1994. május 25-én, a Tanács megszüntette a Palau Körzet gyámsági függését is, ezután az USA és Palau megállapodtak az utóbbi függetlenségéről, amely október 1-jén lépett életbe.

Jelenlegi helyzet

A terület jelenleg négy részre oszlik:

Szabadon társult független országok

Ezek a független államok szabadon társulásra léptek az Amerikai Egyesült Államokkal a Szabad Társulási Egyezmény (Compact of Free Association, COFA) szabályai szerint.

Marshall-szigetek - 1979-ben jött létre, a COFA 1986. október 21-én lépett hatályba
Mikronézia - 1979-ben jött létre, a COFA 1986. november 3-án lépett hatályba
Palau - 1981-ben jött létre, a COFA 1994. október 1-jén lépett hatályba