Palau
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Rainbow's End | |||||
| Himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul | |||||
 |
|||||
| Főváros | Melekeok | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Johnson Toribiong
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol, palaui, japán (Angaurban) | ||||
| Beszélt nyelvek | Angol;Palaui | ||||
| függetlenség | Az Egyesült Államoktól | ||||
| - kikiáltása | 1994. október 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 458 km² (179.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 20 303 (190.) | ||||
| - Népsűrűség | 44 fő/km² | ||||
| GDP | 2006 becslés | ||||
| - Összes | PPP: $157,7 millio |
||||
| - Egy főre jutó | $ 10.000 | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | USA dollár (USD) |
||||
| Időzóna | (UTC+9) | ||||
| Internet TLD | .pw |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | PAL | ||||
| Hívószám | +680 |
||||
|
|
|||||
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportján helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Palau egész évben trópusi időjárást élvez.Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. A modern apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A II. világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol-amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez a bányászkodás azután is folytatódott, hogy a szigeteket az I. világháborúban megszállta Japán. A békekötés után népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.
1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigeteket a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.
2006. október 7-én Melekeok lett a főváros.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országot 16 állam alkotja
|
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
| Palau települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | állam | ||
| 1. | Koror | 11 346 | Koror | ||
| 2. | Meyungs | 1275 | Koror | ||
| 3. | Airai | 960 | Airai | ||
| 4. | Kloulklubed | 531 | Peleliu | ||
| 5. | Ngermechau | 286 | Ngaraard | ||
| 6. | Chol | 223 | Ngardmau | ||
| 7. | Melekeok | 217 | Melekeok | ||
| 8. | Ngaramash | 135 | Angaur | ||
| 9. | Imeong | 132 | Ngerchelong | ||
| 10. | Ulimang | 130 | Aimeliik | ||
| 11. | Kayangel | 126 | Kayangel | ||
| 12. | Ngerkeai | 113 | Ngchesar | ||
| 13. | Ollei | 109 | Ngaremlengui | ||
| 14. | Oikul | 102 | Ngatpang | ||
| 15. | Ngetkip | 62 | Ngiwal | ||
| 16. | Dongosaru | 24 | Sonsorol | ||
| 17. | Hatohobei | 11 | Hatohobei | ||
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), ádventista (5,3%)
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- info Palauról
- Palau
- Palau: The Living Edens
- HRW Atlas Mundial
- Hivatalos oldal
- Palau.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||
