Palau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palaui Köztársaság
Beluu ęr a Belau
パラオ共和国
Palaui Köztársaság zászlaja
Palaui Köztársaság zászlaja
Palaui Köztársaság címere
Palaui Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Rainbow's End
Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul
LocationPalau.png

Fővárosa Melekeok é. sz. 7,4799°, k. h. 134,6000°
é. sz. 7° 28′ 00″, k. h. 134° 33′ 00″
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Tommy Remengesau
Hivatalos nyelv angol, palaui
Beszélt nyelvek japán (Angaurban), szonszorol, tobi
függetlenség Az Egyesült Államoktól
kikiáltása 1994. október 1.

Tagság ENSZ, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 231
Becsült 20 901 [1] fő (2013)
Rangsorban 231
Népsűrűség 44 fő/km²
GDP 2006 becslés
Egy főre jutó $ 10 000
Földrajzi adatok
Terület 458 km²
Rangsorban 179
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel PAL
Hívószám 680
Internet TLD .pw
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palau témájú médiaállományokat.

Palau-CIA WFB Map.png

Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aerial view limestone islands palau1971.jpg
Cheilinus undulatus

A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. A modern apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.

Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.

1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol-amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.

1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.

2006. október 7-én Melekeok lett a főváros.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Kongresszus épülete, Melekeok

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palau államai

Az országot 16 állam alkotja

  • Aimeliik
  • Airai
  • Angaur
  • Hatohobei
  • Kayangel
  • Koror
  • Melekeok
  • Ngaraard
  • Ngarchelong
  • Ngardmau
  • Ngatpang
  • Ngchesar
  • Ngeremlengui
  • Ngiwal
  • Peleliu
  • Sonsorol

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koror egy utcaképe

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palau települései
Rangsor Név Lakosság állam
1. Koror 11 346 Koror
2. Meyungs 1275 Koror
3. Airai 960 Airai
4. Kloulklubed 531 Peleliu
5. Ngermechau 286 Ngaraard
6. Chol 223 Ngardmau
7. Melekeok 217 Melekeok
8. Ngaramash 135 Angaur
9. Imeong 132 Ngerchelong
10. Ulimang 130 Aimeliik
11. Kayangel 126 Kayangel
12. Ngerkeai 113 Ngchesar
13. Ollei 109 Ngaremlengui
14. Oikul 102 Ngatpang
15. Ngetkip 62 Ngiwal
16. Dongosaru 24 Sonsorol
17. Hatohobei 11 Hatohobei

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bevásárlóközpont (WCTC)
Szálloda (Palasia)

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy a sok apró sziget közül, Helen Island

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

július 9.,az alkotmány napja 1979

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palau témájú médiaállományokat.