Crinia insignifera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Crinia insignifera
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Crinia
Faj: C. insignifera
Tudományos név
Crinia insignifera
Moore, 1954
Szinonimák
  • Crinia insignifera Moore, 1954
  • Ranidella insigniferaBlake, 1973
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Crinia insignifera témájú rendszertani információt.

A Crinia insignifera a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Crinia nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Nyugat-Ausztrália államának délnyugati szegletében, Gingintől Busseltonig, valamint a Rottnest-szigeten honos. Elterjedési területének mérete körülbelül 17 200 km².[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Kis termetű talajlakó békafaj, testhossza elérheti a 30 mm-t.[2][3] Háta barna, szürke vagy vöröses színű, időnként hosszanti csíkokkal, pettyekkel vagy foltokkal tarkítva. A szemek között gyakran háromszög alakú folt található.[2] A lábakon sötét vízszintes sávok húzódnak. A hasa fehér, apró szürke vagy fekete foltokkal. A hímeket az alsó állkapocs pereme körüli sötét szegélyről lehet felismerni.[3] Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, a szivárványhártya aranyszínű. Sem a mellső, sem a hátsó lábán nincs úszóhártya, ujjain nincsenek korongok.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A téli esők idején költ, a hímek áprilisban, majd kora tavasszal hívják énekükkel a nőstényeket. A petéket egyenként rakja le a tavak vagy mocsarak sekély vizének aljára. Az ebihalak elérhetik a 2,5 cm hosszúságot, színük változékony, a homokszínű aranytól a sötétbarnáig vagy szürkéig terjed, gyakran apró sötétebb foltokkal. A farok csúcsa szélesre lekerekített.[3] Az ebihalak a víztestek alján maradnak, és körülbelül kettő-öt hónap alatt fejlődnek békává.[2]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Több védett területen is megtalálható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]