Columbine iskolai mészárlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 39° 36′ 15″, ny. h. 105° 04′ 31″

Az FBI vázlata az eseményekről

A Columbine középiskolai mészárlás 1999. április 20-án, kedden, az Amerikai Egyesült Államokban történt a Columbine Gimnáziumban, Columbine városában Colorado államban, Denver és Littleton közelében. Két tizenéves diák, Eric Harris (18 éves) és Dylan Klebold (17 éves) fegyveres ámokfutása során meggyilkolt tizenkét diákot és egy tanárt, megsebesítettek 21 embert, majd öngyilkosok lettek. A Columbine középiskolai mészárlás az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai mészárlása, például a 2007. április 16-ai Virginia Tech mészárlás és a Sandy Hook-i iskolai mészárlás[1][2] után.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eric David Harris a Kansasi Wichitában született.[3] Apja, Wayne Harris, a U.S. Air Force teherszállítási pilótája volt, anyja, Katherine Ann Poole, háztartásbeli. A család gyakran költözött, laktak már Ohióban, New York-ban és Michiganben is, de amikor Eric apja nyugdíjba vonult 1993-ban, megállapodtak Littletonban. A Harris család az első három éven keresztül bérleményekben lakott. 1996-ban családi házat vettek a Columbine Gimmnáziumtól délre.

Dylan Bennet Klebold a Coloradói Lakewoodban született, Thomas Kleboldnak és Susan Yassenoffnak gyermekeként. Susan nagyapja, Leo Yassenoff, befolyásos építési vállalkozó és emberbarát volt. Thomas Kleboldot 18 éves korában karolta fel, mert szülei meghaltak. A Klebold család Deer Creek Canyonban, a déli Lakewoodban élt. Thomas Klebold otthonról kis ingatlanüzletet irányított, Susan Klebold foglalkoztatási tanácsadóként dolgozott. Klebold a Normandy és a Ranch előképzőbe járt, utóbbiban a CHIPS-programban vett részt. Itt barátkozott össze Brooks Brownnal és rajta keresztül ismerkedett meg Erickel.

A középiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harris és Klebold népszerűtlen diákok voltak. Gyakori célpontjai voltak az erőszakoskodó diákoknak, sokat csúfolták, bántották őket. Arra kényszerítették őket, hogy másokat terrorizáljanak. Harris és Klebold állítólag olyan csoport tagjai voltak, akik az Esőkabátos Maffiának (Trenchcoat Mafia) nevezték magukat, bár nekik nem volt a csoporttal való különös kapcsolatuk, és nem is jelentek meg az Esőkabátos Maffia csoportfotóján, a Columbine 1998-as évkönyvében, Harris apja kijelentette, hogy fia az Esőkabátos Maffiával kapcsolatban volt.

Ericnek volt egy weboldala is, amin gyűlölködő kifejezésekkel illette a littletoni embereket. Haragja különösképpen a diákok és tanárok ellen irányult. A diákok azt állították, hogy a két fiú gyakran „viccelődött” azzal, hogy még megbosszulják, amiért sokszor gúnyolták őket. Tanáraik szerint Dylan és Eric állandóan dühösek, depressziósak voltak, és különösképpen érdeklődtek a nácizmus iránt. Szüleik azt állították, hogy sosem kaptak semmiféle visszajelzést fiuk rossz viselkedéséről.

Intő jelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 márciusában a Jefferson megyei seriff iroda nyomozója, Michael Guerra megnézte Eric honlapját, mivel sok évfolyamtársuk szülője bejelentést tett, hogy olyan fenyegetéseket írt be, amelynek gyermekük volt a célpontja. Guerra házkutatási engedélyt kért, de végül arra nem került sor. Ezt az információt nem hozták nyilvánosságra, 2001 szeptemberéig.

Találkozás a törvénnyel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két fiú akkor került először összeütközésbe a törvénnyel, amikor egy furgont feltörve, szerszámokat loptak el. 1998 januárjában többször is birtokháborítást követtek el. Mindketten jó benyomást tettek a gyermekvédelmi tisztviselőkre, ezért csak egy diversionary programban kellett részt venniük, miközben pszichiátriai megfigyelést kaptak. Harristől megkövetelték, hogy vegyen részt haragmenedzsment-osztályokon, ahol megint jó benyomást keltett. Annyira jó modorúnak találták, hogy nevelőtisztjük az esedékességnél néhány hónappal korábban elengedte a programból, azt mondták róla, hogy olyan ragyogó egyéniség, aki valószínűleg sikeres az életben, míg Kleboldról azt mondták, hogy értelmes, de meg kell értenie, hogy csak nehéz munka árán teljesítheti álmait. Ahogy az idő múlt, a haragjuk tovább nőtt.

A háttér, tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harris és Klebold sokat írtak arról, hogy hogyan hajtanák végre a mészárlást. Eric hálószobájában találtak egy iratot, ami majdnem minden részletet tartalmazott tervük 1999. április 20-án hajnali 5 utáni megvalósításáról. Gyakran írtak olyan eseményekről, mint például az Oklahoma City bombázása, Waco, és más hasonló események, köztük fülszövegek és feljegyzések voltak arról, hogyan szerették volna felül múlni ezeket az eseményeket. Megemlítették, hogyan akarnak tartós hatást gyakorolni az erőszakkal, erre az erőszakos világra. Sok elképzelés látott napvilágot arról, hogy miért április 20-át választottak a támadásuk napjának. Egyik szerint az eredeti dátum április 19. lehetett, de ezt ismeretlen okból megváltoztatták. Mivel a támadás április 20-án történt, Hitler születésnapján, a sajtó szerint a nácizmus iránt érzett tisztelet miatt választották ezt a dátumot.

A mészárlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Megjegyzés: Az időpontok téli időszámítás, UTC-6 szerintiek.)

1999. április 20-án, délelőtt 11 óra 10 perckor Eric Harris és Dylan Klebold külön autóban érkeztek a Columbine Középiskolába. Harris az alsóbb éves tanulók parkolójában parkolt le, míg Klebold a felsőbb évesekében, egyikük sem a saját helyén. Így mindkettejüknek kiváló rálátása volt a menza bejáratára és az iskola főbejáratára. Röviddel megérkezésük előtt az iskolától fél mérföldnyire felszereltek egy bombát, amely 11.14-kor részben fel is robbant. Ezt vélhetőleg a mentők lefoglalására szánták.

Több bombát is elhelyeztek, ezután mindketten visszatértek autójukhoz. A bombáknak nem volt elég erejük ahhoz, hogy megsemmisítsék az egész éttermet és vele a könyvtárat. Szándékukban állt lőni is arra, aki a főbejáraton keresztül akar elmenekülni. Harris találkozott egy osztálytársával Brooks Brownnal, aki meglepődött, hogy tornazsákot vesz elő az autójából, mivel aznap reggel nem volt ott a testnevelésórán. Brown ezt megemlítette neki, de Harris furcsamód közönyösnek látszott és figyelmeztette: „Brooks, kedvellek. Menj innen. Menj haza.” Percekkel később látták, hogy nyugtalanul sétálgatott. A diákok, akik ebédre elhagyták a Columbine-t, észrevették, hogy Brooks Brown az iskolától távol a South Pierce Streeten megy. Időközben Harris és Klebold az autójukból felfegyverezték magukat és vártak a bombák felrobbanására.

Elkezdődik a lövöldözés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor az éttermi bombák bedöglöttek, Harris és Klebold találkoztak és elsétáltak az épület irányába. A West Entrance tetőjére mentek, ami az iskolában a legmagasabb pont volt. Ebből a helyzetből a lépcsőház alján volt az étterem oldalsó bejárata, az iskola fő West Entrance-i bejárata tőlük balra, a sportpálya jobbra volt.

Délelőtt 11 óra 19 perckor egy tanú hallotta, amint Eric Harris elkezdett ordítani: „Menj! Menj!” Abban a pillanatban a fegyveresek kihúzták a vadászpuskájukat és elkezdtek lőni Rachel Scottra és Richard Castaldóra, akik egy füves dombtetőn ültek. A lányt azonnal megölték: négyszer lőttek rá, Castaldót súlyosan megsebesítették, nyolcszor lőttek rá.

Harris levette a hosszú kabátját és elővette 9 mm félautomata karabélyát, majd célzott. Daniel Rohrbough-ra és két barátjára, Sean Gravesre és Lance Kirklinre, akik közvetlenül a fegyveresek alatt sétáltak fel a lépcsőn. Kirklin jelezte, hogy meglátta a gyilkosokat a tetőn, ekkor hirtelen elkezdtek rájuk lőni. Mind a hárman megsebesültek.

Harris és Klebold akkor megfordultak és elkezdtek dél felé lőni (az iskolától távoli) diákokra, akik egy füves dombtetőn ültek. Michael Johnsont meglőtték, de tovább futott és el tudott menekülni. Taylort eltalálták és a földre zuhant, de nem halt meg, holtnak tetette magát. Másik három diák sértetlenül el tudott menekülni. Ahogy a lövöldözés folytatódott, Sean Graves felállt és lebicegett a lépcsőn az étterem oldalbejáratához, ahol összeesett az ajtó előtt. Klebold az étterem irányába ment. Ahogy leereszkedett, még egyszer meglőtte Lance Kirklint: az arcába nézett, miközben súlyosan megsebesítette. Ahogy Daniel Rohrbough küzdött miközben a lépcsőház alja felé igyekezett, Klebold odasétált hozzá és közelről hátulról lelőtte. Dylan belépett az étterembe, miközben átlépett a sebesült Sean Graves fölött. Egyik elképzelés szerint Klebold ekkor nézte meg, hogy miért nem robbantak fel a bombák. Ahogy belépett az étterembe, Harris lerohant a lépcsőn, hogy lelője azokat a diákokat, akik az étterem bejáratánál ültek. Megsebesíti Anne-Marie Hochhaltert, amikor a szegény lány megpróbál menekülni. Néhány másodperc után Klebold visszatért a lépcsőházhoz, hogy találkozzon Harrisszel.

Az áldozatok és életkoruk:
1. Rachel Scott, 17
2. Daniel Rohrbough, 15
3. Dave Sanders, 47
4. Cassie Bernall, 17
5. Steven Curnow, 14
6. Corey DePooter, 17
7. Kelly Fleming, 16
8. Matthew Kechter, 16
9. Daniel Mauser, 15
10. Isaiah Shoels, 18
11. John Tomlin, 16
12. Lauren Townsend, 18
13. Kyle Velasquez, 16

Majd két diák felé lőttek, akik a futballpálya közelében álltak, de nem találták el őket. Csőbombákat dobtak a nyugati bejárathoz. Közben Patti Nielson tanár, aki Brian Anderson diákkal sétált a nyugati bejárat irányába, látta a felbolydulást. Az elején, akik az iskolában voltak azt hitték, hogy csak iskolai csínyről van szó, mivel nemsokára itt az év vége, szólni akart, hogy hagyják abba. Ahogy kinyitották a kétszárnyú ajtót Dylan és Eric belelőttek az ablakon. Andersont több helyen megsebesítették a repülő üvegszilánkok, Nielsonnak pedig a vállába fúródott néhány szilánk. Félve gyorsan a könyvtárba sietett és szólt az ott lévő diákoknak, hogy bújjanak az asztal alá és maradjanak csendben. Eközben gyorsan felhívta a 911-et és az adminisztrációs pult alá bújt. Brian Anderson pedig ott maradt az ajtónál.

Ezután, délelőtt 11 óra körül, a Jefferson megyei helyettes seriff megérkezett az iskolához. Rögtön rálőtt Harrisre és Kleboldra, hogy elterelje figyelmüket a sebesült Brian Andersonról. Anderson eltántorgott onnan és befutott egy nyitott személyzeti szobába, hogy ott kivárja, amíg ez a szörnyűség véget nem ér. Harris tízeket lőtt le Brian mellett és ekkor Brian rádiózott a 33 segélykóddal. Amikor elfogyott a lőszer, Harris Klebolddal befutott az iskolába. Meglőtték Stephanie Munson diák bokáját, aki még képes volt az iskolából az utcára menekülni. A lövöldöző pár ekkor kilőtt az ablakon több diák felé, de nem sikerült senkit sem megsebesíteniük. Majd a könyvtár felé vették az irányt. Pillanatokkal korábban Coach Dave Sanders evakuálta az éttermet a lépcsőházon keresztül. A lépcsőház a sarkon túl volt a könyvtárnál, a fő South Hallwayben. Ő és egy diák befordultak a sarkon és lementek a Hallwayen levő könyvtárba, ekkor meglátták a fegyvereseket, ahogy a sarkon túl a North Hallwayből jöttek.

Azok meglőtték mindkettőjüket, Dave Sanderst a mellkasán találták el, a South Hallwayen a másik diák eltűnt a szemük elől. Befutott egy tanterembe, ahol 30 diák éppen vizsgázott és riasztotta a tanárokat.

Két diák elsősegélyt próbált adni Dave-nek, de nagyon súlyos volt a sebesülése. Egy tanár és több diák folyamatos kapcsolatban álltak a rendőrséggel. A szobában levő diákok közül mindegyiket biztonságosan evakuálták, de Sanderst nem tudták, mert meghalt. Ő volt az egyetlen tanár, akit megöltek.

A könyvtári mészárlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dylanék bementek a tudományos épületbe és ő bedobott egy kis tűzbombát egy üres lomtárba. Amikor a bomba felrobbant, leléptek, és egy tanár a szomszédos szobában eloltotta a tüzet. Délelőtt, hozzávetőleg 11 óra 44 perckor lementek a lépcsőházon át az étterembe, ott a biztonsági kamera felvette őket. Ez mutatja Harrist, miközben térdel és egyszer tüzel a propánbomba irányába, hogy felrobbantsa, de sikertelenül. Majd Klebold megvizsgálta, hogy miért nem robbannak fel.

A felvétel mutatja Kleboldot, ahogy meggyújt egy Molotov-koktélt, és hozzávágja a propánbombához. Elhagyták az éttermet, majd az egyik bomba 11 óra 46 perckor felrobbant. A ballon, amit ugyanabban a szomszédságban gyújtottak meg, 11 óra 48 perckor tüzet okozott, de eloltották a tűzoltók.

Ezután végigsétáltak az iskola folyosóin, közben céltalanul lövöldöztek.

Sokszor benéztek a tantermekbe ahol sok diák volt és szemkontaktust is létesítettek, de soha nem próbáltak meg belépni. Felmentek egy fürdőszobai bejárathoz, ahonnan a diákok az ablakon keresztül ugráltak ki, miközben olyan dolgokat mondtak nekik: tudjuk, hogy bent vagy és megengeded nekünk, hogy mindenkit megöljünk, akit megtalálunk itt bent találunk. De soha nem léptek be. 12 óra 2 perckor a fegyveresek újra bementek a könyvtárba, és az asztalok alatt megbújó diákokra, majd megint az ablakhoz sétáltak és a kint lévő rendőrökre tüzeltek.

Hozzávetőleg 12 óra 8 perckor, arrébb mentek a könyvespolcokhoz, ahol Matthew Kechter és Isaiah Shoels feküdtek és ott agyonlőtték magukat. Patrick Ireland sokszor elvesztette majd visszanyerte öntudatát és átkúszott az ablakhoz, 14 óra 38 perckor megpróbált kimenni. Végül a S.W.A.T-csapatok menekítették ki. Lisa Kreutz pedig sebesülten a könyvtárban maradt. A rendőrök végül 15 óra 22 perckor léptek be az iskolába.

A mészárlás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mészárlás kapcsán olyan kérdések merültek fel, mint a fegyvertartáshoz való jog és a fegyvervásárlási lehetőségek korlátozása. Többen felvetették azt is, hogy az erőszakos filmek és játékok milyen hatással vannak az amerikai társadalomra. Hamarosan más kérdések is a felszínre kerültek, mint a középiskolai klikkek és az erőszakos diákok problémája is.

Több áldozatot is lehetséges, hogy hitük miatt gyilkoltak meg, az ő tragédiájuk többeket, főként keresztényeket arra inspirált, hogy álljanak ki hitük mellett és hogy nehezményezzék a vallás szerepének hanyatlását az iskolákban és a társadalomban. A mészárlás következtében az iskolákban igyekeztek növelni a biztonságot, valamint azóta többen is gyanakodva fordulnak a goth- és heavy metal-kultúra, valamint az erőszakos videojátékok felé.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy – a gimnáziumban életét vesztett – keresztény diáklány, Rachel Joy Scott naplót írt, amit halála után megtaláltak. Ebben az utolsó pár bejegyzést halála előtt pár nappal tette. Leírja, hogy tudatában van halála okával, és erre Isten felkészítette. Érdekes továbbá, hogy a végére egy rózsát rajzolt, amelyre a saját szeméből 13 könnycsepp hullt (a tragédiában 13-an vesztették életüket). Szülei megjelentették Rachel könnyei címmel, s leírják, hogy a tragédia nem volt más, mint riadó, hogy valamin változtatni kell.

Filmek a mészárlásról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kóla, puska, sültkrumpli című dokumentumfilm (eredeti címe: Bowling for Columbine, rendezte: Michael Moore, 2002) – a civil fegyverviselés problémáit dolgozza fel az Amerikai Egyesült Államokban – lényeges eleme a Columbine-iskolai mészárlás.

Gus Van Sant filmrendező 2003-ban Elefánt (Elephant) címmel filmet forgatott a Columbine-i mészárlásról. A filmet nem színészekkel, hanem középiskolás diákokkal, egy gimnázium épületében forgatták. A rendező a szereplőket arra kérte, hogy eredeti nevüket használják a filmben is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Columbine iskolai mészárlás témájú médiaállományokat.