Civil vallás
A civil vallás kifejezés modern értelemben Robert N. Bellah amerikai szociológus révén került a szociológiai szakszótárba. Funkcionális vallásdefiníció az olyan jelenségekre, melyekben a társadalom politikusai Istenre, a Bibliára, a kereszténységre vagy egyéb, egyetemesnek tételezett értékre hivatkoznak a társadalmi kohézió megteremtése vagy fenntartása érdekében. Más szóval a „nemzet transzcendens egyetemes vallása”.
További szerzők[szerkesztés]
Rousseau a Társadalmi szerződés, Talcott Parsons A civil vallás perspektívái, Hermann Lübbe a Vallás a felvilágosodás után, Niklas Luhmann az Alapértékek mint civil vallás című műveikben elemezték behatóbban a fogalom árnyalatait.
A magyar szociológiában Molnár Attila Károly[1] egyik tanulmánya tárgyalta a fogalom történeti dimenzióit, Gerő András[2] foglalkozott a XIX. századi Magyarország civil vallásával, Máté-Tóth András[3] a nemzetfogalommal mint civil vallással.
További információk[szerkesztés]
Encyclopedia of Religion and Society: Civil religion
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ In: Felkai, Gábor, Molnár, Attila Károly és mások (2002): Forrásvidékek társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. (Nagyítás, 45.) Budapest: Új Mandátum
- ↑ In: Glózer, Rita, Hamp, Gábor és mások (2000): A vallások és az európai integráció. Budapest: Balassi Kiadó, Magyar Pax Romana, Országos Főrabbi Hivatala
- ↑ Máté-Tóth András (2007): Szent nemzet. A nacionalizmus mint civil vallás Kelet-Közép-Európában. In Úton. Tanulmányok Tomka Miklós tiszteletére. Szerk.: Hegedűs Rita és mások. Szeged: SZTE Vallástudományi Tanszék. 153–168.