Bényei Miklós

Bényei Miklós
Született	1943. január 5. Tiszaladány
Elhunyt	2023. július 24. (80 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész sajtótörténész könyvtáros egyetemi oktató
Tisztsége	párttitkár (1979–1989, Debrecen) igazgatóhelyettes (1996–2005, Méliusz Juhász Péter Könyvtár)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1966, könyvtártudomány, történettudomány)
Kitüntetései	Szinnyei József-díj (1998) Széchényi Ferenc-díj (2015)
MTMT MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Bényei Miklós (Tiszaladány, 1943. január 5. –) történész, könyvtáros.

Életútja

Családja, tanulmányai

Tokajban, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem–könyvtár szakon szerzett diplomát 1966-ban.

Szakmai pályafutása

1966. augusztus 1-jétől a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár tájékoztató könyvtárosa lett, majd évekig az olvasószolgálati csoport vezetőjeként tevékenykedett. 1976 és 1979 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének aspiránsa. 1979 és 1989 között az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának munkatársa, majd Debrecen városi titkára volt. 1989 októberétől ismét a megyei könyvtár dolgozója lett, először tudományos főmunkatársként, majd a helyismereti osztály vezetőjeként, 1996-tól egészen 2005-ig, végleges nyugdíjazásáig a könyvtár igazgatóhelyetteseként is.

Felesége Csikai Erzsébet nyugdíjas orvos.

Munkássága

Kutatói tevékenysége

Kutatási érdeklődése kezdettől fogva a könyv-, sajtó- és könyvtártörténet, szélesebben a művelődés- és eszmetörténet felé vonzotta. Elmélyülten foglalkozott Eötvös József munkásságával. 1969-ben szerzett egyetemi doktori címet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Eötvös József olvasmányai című disszertációval, amelynek rövidített változata három év múlva könyvként is megjelent. Eötvös Józsefről több tanulmánya és egy tanulmánykötete (Eötvös József könyvei és eszméi – 1996) is napvilágot látott, 1977-ben sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal látta el naplójegyzeteit, Vallomások és gondolatok címmel. A reformkori diéták művelődéspolitikai tanácskozásairól és dokumentumairól mintegy húsz közleménye jelent meg, köztük egy forráskiadvány (Reformkori országgyűlések színházi vitái, 1825–1848 – 1985), egy kismonográfia (Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról – 1994) és egy tanulmánygyűjtemény (A nemzeti és polgári kultúra felé – 1998).

Elsőként próbálkozott a jeles, többszörösen is debreceni kötődésű huszadik századi művelődés- és könyvtárpolitikus, Kovács Máté pályaképének felvázolásával. Debrecen és Hajdú-Bihar megye múltjára, elsődlegesen 19–20. századi fejlődésére vonatkozó helytörténeti kutatásai szintén a művelődés- és eszmetörténet tárgykörébe tartoznak. Kísérletet tett a reformkori Debrecen kulturális jellemzőinek áttekintésére, több dolgozatot írt a helyi könyvkiadás és sajtó históriai értékeiről.

Oktatói tevékenysége

1988 őszén a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem megbízta az informatikus könyvtáros szak beindításának előkészítésével. 1989. május 15-én elnyerte a történelemtudomány kandidátusa fokozatot az Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken című értekezésével. A szak 1989-es indulásától külsős oktatóként, 1993-tól 2005-ig másodállású docensként oktatott, és a szakfelelősi teendőket is ellátta. A bolognai reform után, több kollégájával is együttműködve szerepet vállalt az informatikus könyvtáros szak alapképzési és mesterképzési programjának kidolgozásában. Nyugdíjazása óta külső oktatóként továbbra is közreműködik a debreceni és az egri könyvtárosképzésben.

2009-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott.

Társasági és szerkesztőbizottsági tagságai

Tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE), 1990 és 1998 között az MKE Bibliográfiai Szekciójának, 1998-tól 2007-ig az MKE elnökségének. 2000-től 2013-ig a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság, 2001-től a Kovács Máté Alapítvány kuratóriumának tagja; 2004-től 2016-ig a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által létrehozott Őrváros – Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítvány kuratóriumi tagja.

1997 és 2011 között részt vett a Könyvtári Figyelő című folyóirat szerkesztőbizottsági munkájában.

Kitüntetései, elismerései

• Szinnyei József-díj (1998)
• MKE-emlékérem (1999)
• Bocskai István-díj (2005)
• Bél Mátyás Nottia Hungariae emlékplakett (2006)
• Széchényi Ferenc-díj (2009)
• Kertész Gyula-emlékérem (2015)

Források

• Adatlapja a Debreceni Egyetem Tudóstér oldalán