Bárdi Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 25., 14:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Bárdi Ödön
Középen Bárdi Ödön
Középen Bárdi Ödön
SzületettStern Ödön
1877. január 5.[1]
Pilisborosjenő[2]
Elhunyt1958. június 24. (81 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMedveczky Bella (1923–1929)
Foglalkozása

SablonWikidataSegítség

Bárdi Ödön, született Stern Ödön (Pilisborosjenő, 1877. január 5.Budapest, 1958. június 24.) magyar színész, rendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár.

Életútja

Stern Bernát és Fischer Rozália fia. Kereskedelmi Akadémiát végzett, s ezután Rákosi Szidi színésziskolájába járt. A színésziskola elvégzése után azonnal szerződtették a Vígszínházhoz, amelynek 1897. október 15-től 1938-ig volt tagja, 1916-tól pedig rendezője. A Vígszínházban több mint 25 évig az összes gyermekdarabot ő rendezte. A rendes előadások közül Hajó Sándor Délibáb utca 7. volt az első darab, melyet rendezett. 1912-től tanára volt az Országos Színészegyesület Iskolájának. A Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa volt. 1945 után a Színművészeti Akadémián tanított. 1951-ben az Ifjúsági Színházhoz szerződött, később újra a Vígszínházban játszott, majd 1954-től a Petőfi Színház tagja volt. Epizodistaként kiváló jellemábrázoló tehetséggel rendelkezett. Neje medveczei és kisbeszterczei Medveczky Bella (később Detre Lászlóné) operaénekesnő és írónő volt, akivel 1923. január 6-án kötött házasságot, majd 1929-ben vált el.[4]

Fontosabb színházi szerepei

  • Káplán (Bródy S.: A tanítónő)
  • Kamarás (Herczeg F.: Ocskay brigadéros)
  • Hadbíró (Beyerlein: Takarodó)
  • Novotny, titkosrendőr (Három a kislány)

Főbb rendezései

  • Komor Gy. mesejátékai (pl. Hübele Balázs)
  • Bródy S. A tanítónő
  • Molnár F.: Az ördög
  • A szabadkai dráma (1909, rekonstruált híradó)

Forgatókönyve

Pique Dame (1921)

Filmszerepei

  • A szabadkai dráma (1909, rekonstruált híradó) – Jánosi
  • Az isten fia és az ördög fia (1917)
  • Tűzpróba (1917)
  • Pán (1920) – inas
  • Fekete kapitány (1920)
  • Sappho (1919)
  • Ave Caesar! (1919) – a cigánylány apja
  • A fekete kapitány (1920)
  • A csodagyerek (1920, rövid)
  • Lidércnyomás (1920)
  • A fogadalom (1921)
  • Pique Dame (1921)
  • Dauphin (1922) – Robespierre
  • Lady Violetta (1922)
  • Arséne Lupin utolsó kalandja (1922)
  • Egy dollár (1923)
  • Kacagó asszony (1930)
  • Az orvos titka (1930)
  • A kék bálvány (1931) – sorsjegybeváltó
  • Márciusi mese (1934) – báró Káró Zuárd, agglegény
  • Hetenként egyszer láthatom (1937) - professzor
  • Pesti mese (1937) – Balogh úr, szakállas tanuló
  • Hotel Kikelet (1937) – férj a szállodában
  • Az ember néha téved (1937) – osztályfőnök az érettségi banketten
  • Azurexpress (1938) - fizikatanár
  • A tanítónő (1945) – az iskolaszék tagja
  • Beszterce ostroma (1948) - színész
  • Déryné (1951)
  • Rokonok (1954) – zsarátnoki úr
  • Tanár úr, kérem... (1956)
  • Hannibál tanár úr (1957)
  • Bolond április (1957)

Könyvei

  • A maszk. Budapest, 1923.
  • A színjátszás iskolája. Kókai Lajos Kiadása, Budapest, 1928.
  • A régi Vígszínház. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1957.
  • Thália mosolya – Színházi anekdoták. Bibliotheca Kiadó, Budapest, 1957., Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1960.

Jegyzetek

Források